A világ legnagyobb amerikai olajmező-szolgáltató vállalata nem csakhogy maradt Oroszországban, tovább fejleszti ottani üzleteit.
Az Európai Unió országai hétfőn elfogadták a 14. Oroszországgal elleni szankciócsomagot a 2022-es ukrajnai invázió miatt.
Mivel az Európai Unió szankciós politikája évek óta nem képes akadályt állítani az orosz harci gépezet elé, a 14. szankciós csomag meghozatala előtt végül felocsúdott mély álmából, s új taktikára váltott.
Az Európai Unió régóta tervezgeti az újabb szankciós csomag bevezetését Oroszországgal szemben azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Moszkva ukrajnai hadműveletét.
Hét, az ügyet jól ismerő forrás szerint az Egyesült Államok szankciókat kilátásba helyező, Oroszországgal üzletelő pénzügyi cégeket érintő fenyegetése lehűtötte a török-orosz kereskedelmet, megzavarva vagy lelassítva az importált olaj és a török export egyes kifizetéseit.
Közel két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió kudarcot vallott a gazdaságának szankciókkal való megfojtására tett erőfeszítéseiben.
Németország, Lengyelország és néhány más uniós ország szankciókat sürget az orosz atomenergiával szemben, miközben a blokk új módszereket keres a Kreml bevételeinek megkárosítására Moszkva ukrajnai inváziója közepette.
Egy olyan időszakban, amikor Európa nem éppen tűnik ideális piacnak az orosz gáz számára, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin a Török Áramlat gázvezeték kiegészítését és bővítési lehetőségeit vizsgálja. Ha ez megvalósul, akkor Törökország szó szerint megduplázná az orosz gázzal szembeni kitettségét. Kockázatvállalás vagy a két ország pusztán csak a józan ész győzelmére fogad?
Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.