A világ visszafojtott lélegzettel követi az iráni eseményeket, ahol a hetek óta zajló masszív tüntetések az 1979 óta regnáló, nyugatellenes vezetés legmélyebb válságát eredményezte.
Trump vezetésével az Egyesült Államok újra agresszív geopolitikai irányt vett: Irán és Venezuela után Grönland is célkeresztbe került. Mi áll Washington stratégiája mögött, és mit veszíthet Európa az Északi-sarkért folyó nagyhatalmi játszmában?
Miközben az amerikai tisztviselők sorra járják az európai országokat, hogy ellentmondást nem tűrően rákényszerítsék őket az amerikai energiahordozókra, van két ország, akik kivételt jelentenek. Az egyik Magyarország, a másik Törökország.
A magyar-amerikai kapcsolatok jövője az orosz energiahordozóktól való függés és az amerikai nyomás közötti egyensúlykeresésről szól. De mit jelent mindez hazánk energiabiztonsága szempontjából Trump és Orbán barátsága, az EU-s szankciók és az LNG-függőség tükrében?
A Putyin–Trump találkozó nagy várakozásokat keltett a béke lehetőségéről Ukrajnában, de a globális gazdaság és energiapiac már alkalmazkodott az új valósághoz. Miért közömbös a piac a politikai megegyezésre, és milyen új erőviszonyok alakultak ki Európa, Amerika, Oroszország és Kína között?
Magyarország egyszerre épít új olajvezetéket Szerbiába és tárgyal az odesszai vezeték újjáélesztéséről, hogy növelje energiabiztonságát és stratégiai szerepét a régióban.
Az iráni nukleáris program újabb fordulóponthoz érkezett: a diplomáciai tárgyalások megrekedtek, Izrael célzott támadásokkal reagál, miközben Teherán folytatja nukleáris fejlesztéseit – a Közel-Kelet biztonsága ismét világszintű kockázatot jelent.
Részletes áttekintés az iráni nukleáris program alakulásáról, a JCPOA megállapodás sorsáról, valamint a nagyhatalmak és Izrael szerepéről a Közel-Kelet geopolitikai egyensúlyában – a biztonságpolitika egyik legkritikusabb gócpontja kerül terítékre.
Az iráni nukleáris program története, geopolitikai hatásai és a globális biztonságpolitikai feszültségek összefüggései – részletes háttérelemzés az USA, Izrael, Oroszország és Kína szerepével.
