Az Egyesült Államok délnyugati területein óriási a szárazság – ha pedig a tárolókban a vízszint tartósan alacsony marad, a gátak nem tudnak majd energiát generálni. Újabb bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás hatásai nem várt problémákkal is járhatnak: az Egyesült Államok délnyugati területein nagy a szárazság, és ha a víztározók vízszintje még a mostaninál is tartósan […]

A Kaszpi-tenger már most drámaian veszít a vízmennyiségéből, a klímaváltozás hatására pedig a helyzet már csak romlani fog – derült ki egy holland kutatásból. A legnagyobb veszélyben a belső lefolyású vízgyűjtő területek vannak.

Korábban úgy gondolták kutatók, hogy az ázsiai folyómenti városállamok a mongol hódító hadjáratok miatt buktak el, egy friss kutatás azonban kiderítette, hogy valójában a klímaváltozás okozta a vesztüket.

Az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelő műholdjai rendkívüli tavaszi szárazságot észlelt Európa-szerte. A szakértők szerint 2020 az eddigi legmelegebb év lehet. 

Műholdképeken vizsgálták a földhasználat változásait, majd az adatokat több korábban megjelent tudományos tanulmány eredményeivel összehasonlítva jutottak arra kutatók, hogy az ember okozta klímaváltozás is felelős az erdők drasztikus változásaiért.

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen – jelentette ki az MTI szerint António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.

Szárazság miatt korlátozzák a vízhasználatot Fokvárosban: a háztartások naponta 50 liter vizet használhatnak februártól.

Napi léptékű aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársai: a mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

Az éghajlatváltozás tovább erősíti az aszályok, az elsivatagosodás és a talajromlás negatív hatásait.