Európa legerősebb atomreaktora most kezdte meg a rendszeres energiatermelést Finnországban. A tervezettnél 14 évvel tovább tartott, de az Olkiluoto 3 reaktor komoly lökést ad az északi ország villamosenergia-önellátásának. Az 1600 megawatt kapacitású, költséges reaktor 2022 márciusában csatlakozott a finn nemzeti áramhálózathoz. A több mint egy évig tartó tesztfázis után április 16-án indította be a rendszeres termelést.
Az energetikai átálláshoz kapcsolódó technológiák növekvő befolyása mindenütt megfigyelhető, kezdve az elektromos járművek egyre gyakoribbá váló látványától az utakon, egészen a hatalmas megújulóenergia-projektek, mint például a Hornsea 2 tengeri szélerőműpark fejlesztéséig. Az alacsony és zéró szén-dioxid-kibocsátású jövőre való áttéréshez óriási beruházások mellett élvonalbeli technológiai innovációra is szükség lesz.
A jövő évi, 2024-es párizsi olimpia szervezői azt állítják, hogy felére csökkentik a kibocsátást, és a rendezvény pozitív lesz éghajlatvédelmi szempontból. Környezetvédelmi csoportok azonban ezt félrevezetőnek minősítették. Az olimpiai játékok éghajlati hatása már régóta árnyékolja a játékokat, amelyek hatalmas infrastruktúrát, nemzetközi utazásokat és erőforrás-terhelést igényelnek.
2022-ben a közösségek világszerte több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint bármely más évben az 1900-ig visszanyúló feljegyzések szerint. A magas érték annak köszönhető, hogy a légi közlekedés a világjárvány után újra fellendült, és egyre több város fordul a szénhez, mint olcsó energiaforráshoz.
Az Európai Parlament elfogadta az új törvényt, miszerint 2035-től betiltják a benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Mi lesz azonban ezek után a közlekedés jövője?
A BP kedden 28 milliárd dolláros rekordnyereségről számolt be 2022-re vonatkozóan, és megemelte osztalékát, de feldühítette a klímaaktivistákat azzal, hogy visszavonta az olaj- és gázkitermelés csökkentésére és a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó terveit.
Az önkéntes szén-dioxid-piac gyorsan növekszik, és ez a tempó a közelmúltban sokkal súlyosabb ellenőrzéseket eredményezett. A 2021-ben mintegy 2 milliárd dollár értékű ágazat az iparág megfigyelőinek előrejelzése szerint 2030-ra akár 40 milliárd dollárra is duzzadhat. A Guardian napilap nemrégiben megjelent cikkében azonban tudományos tanulmányokat idéz, amelyek szerint a Verra vezető önkéntes szén-dioxid-kibocsátási hiteleket tanúsító szolgáltató által ellenőrzött szén-dioxid-kerülési projektek akár 95%-a nem kínál valós kibocsátáscsökkentést, különösen az erdőirtásokhoz kapcsolódó projektek esetében. Ez potenciálisan nagy problémát jelent az európai olajipari nagyvállalatok számára, amelyek az 1-3-as kibocsátási célok eléréséhez nagymértékben az önkéntes szén-dioxid-piacokra kívánnak támaszkodni.
Az e-üzemanyagok mint a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének potenciális eszközei, kereskedelmi érdeklődést – és kíváncsiságot – váltanak ki. A szintetikus üzemanyagként is ismert e-üzemanyagok kémiailag azonosak a fosszilis tüzelőanyagokból előállított hasonló olajtermékekkel, és kipufogógáz-kibocsátásuk is hasonló. Az e-üzemanyagok gyártói mégis szén-dioxid-semlegességet, sőt negatív szén-dioxid-kibocsátást ígérnek, mivel az előállítási folyamat során CO2-t kell felhasználni, ami ösztönzőleg hat arra, hogy a szén-dioxidot felfogják és eltávolítsák a légkörből. Ennek eredményeképpen az e-üzemanyagok kipufogógáz-kibocsátását ellensúlyozná a gyártás elősegítése érdekében eltávolított kibocsátás, így az életciklusra vetítve nem keletkezne új szén-dioxid-kibocsátás – állítják a támogatók.
Egy új tanulmány szerint Németország a korábban véltnél csaknem háromszor több szén-dioxid-kibocsátást takaríthatna meg az autópályákon bevezetett sebességkorlátozással, ami növeli a nyomást Berlinre, hogy fontolja meg újra a politikailag érzékeny kérdést.
