A szén, illetve a lignit gyors visszaszorulása és a földgáz-felhasználás növekedése azt eredményezte, hogy Európában – a történelem során először – a gázerőművek váltak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókká az áramszektorban. A szén kivezetése példátlan ütemben zajlik, ami az emissziós értékeken is tükröződik, és bár a gázerőművek kibocsátása is mérséklődött 6 százalékkal 2020-ban, az elmúlt öt évben 25 százalékkal nőtt az érték.

Az európai karbonvám kulcsfontosságú a 2050-es klímasemlegesség és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréshez, és biztosítja az egyre szigorodó fenntarthatósági kritériumok közepette működő uniós vállalatok túlélését – állítják a konstrukció támogatói. Közben a világ többi része Kínától, Japánon, Indián és az afrikai országokon át az Egyesült Államokig úgy vélik, bevezetése protekcionista és elfogadhatatlan lépés lenne. Sőt, az EU saját vállalatainak egy része is ellenzi az ezzel járó változást.

Több mint tíz éve nem látott szintre, 30 euró fölé drágult az egy tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta ára az uniós kereskedelmi rendszerben.

Egy kombinált ciklusú nagyerőművet nem lehet home office-ból üzemeltetni és karbantartani, ahogy leállítani sem lehet oly módon, mint egy gyártósort, hazaküldve kényszerpihenőre a dolgozókat; a villamosenergia-ellátásban nem lehetőség a teljes leállás – fogalmazott Horváth Péter, a MET Csoport kötelékébe tartozó százhalombattai Dunamenti Erőmű, a magyar villamosenergia-rendszer legnagyobb gáztüzelésű erőművének vezérigazgatója az NRG Reportnak. Az energiakereslet koronavírus-járvány miatti visszaesése megbolydította az áram, a földgáz és a szén-dioxid-kvóták árát, és az elmúlt négy hétben annyi szélsőséget, piaci szempontból érdekes pillanatot produkált, mint ami máskor jellemzően egy év alatt történik – mondta.

Történelmi év volt 2019 az európai villamosenergia-szektor számára, ugyanis az Európai Unió nap- és szélerőművei már több áramot termeltek, mint a szénerőművek – derül ki a Sandbag és az Agora Energiewende közös új jelentéséből. A szén visszaszorulásának köszönhetően 2019-ben 12 százalékkal zuhant az Európai Unió villamosenergia-szektorának szén-dioxid-kibocsátása, amire legalább 1990, az egykori szocialista országok nehéziparának összeomlása óta nem volt példa, de valószínűbb, hogy ez a valaha volt legnagyobb mértékű emissziócsökkenés a kontinens történetében.

A Sandbag legfrissebb jelentése szerint, 2019-ben az Európai Unió tagországai összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő. Széntüzelésű erőművekben – derül ki a jelentésből, írja a Qubit.

Minden eddigi becslésnél magasabb összeg, több mint 72 milliárd forint folyt be 2018-ban az államkasszába úgynevezett szén-dioxid-kvótákból – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a Népszava megkeresésére adott válaszából. 

Minden más árupiaci cikket felülmúlva emelkedett eddig az európai szén-dioxid-kibocsátási kvóták árfolyama a piacokon. A megújuló energiaforrások terjedése, a fosszilis energiahordozók kiszorítása a mixből eredményezte a gyors drágulást, de a spekulánsok is rárepültek a piacra.