Bár a szén-dioxid a legismertebb és a második legnagyobb mennyiségben előforduló üvegházhatású gáz, csak egy a gázok közül, amelyekkel foglalkoznunk kell.
A 44.01 nevű startup olyan eljárást fejleszt, amely tartósan „csapdába ejti” a szén-dioxidot a Föld felszíne alatt.
Az izlandi Carbfix vállalat az elmúlt hetekben mutatta be áttörő kísérletét, a CO2-t sós vízzel keverve fecskendezik bazaltkőzetbe, ezzel édesvíz felhasználás nélkül kötik meg tartósan a szén-dioxidot.
Miért ígérnénk nettó nulla kibocsátást, ha még ennél is lejjebb mehetünk, például negatív kibocsátást? Egyes nemzetek több szennyezést akarnak eltávolítani, mint amennyit termelnek. Ehhez a természetet kell helyzetbe hozni.
A szén-dioxid-leválasztási technológia a világ számos kormányának klímastratégiájában központi szerepet játszik. Ugyanakkor drága is, nem bizonyított a méretarányossága, és nehéz lehet eladni az ideges közönségnek. Mindez jelenleg nem teszi működőképessé a szén-dioxid-kibocsátás levegőből történő leválasztásának és pénzért történő tárolásának modelljét.
A tudósok felfedeztek egy úttörő módszert a CO2 levegőből történő kivonására és szilárd szénpelyhekké történő átalakítására. Az ausztráliai Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) kutatói úttörő munkát végeztek egy hatékony, folyékony fémkatalizátorokat használó szén-ásványosítási eljárással. Ez a technológia fenntartható módot biztosíthat a légköri CO2 leválasztására és hosszú távú, stabil szilárd anyagként történő biztonságos tárolására.
Kutatók sikeresen létrehoztak egy napenergiával működő technológiát, ami képes CO2-t és műanyaghulladékot fenntartható üzemanyaggá és kozmetikumokká alakítani.
A megújuló energiával és a szén-dioxid-leválasztással kapcsolatos megoldások célja a további éghajlatváltozás megelőzése.
A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), illetve ennek hasznosítással kombinált változata (CCUS) nélkülözhetetlen a klímacél eléréséhez, de ehhez a kapacitást a sokszorosára kell növelni 2050-ig. Az első létesítmény már 1972-ben üzembe állít, ám az azóta eltelt évtizedek nem sok előrelépést hoztak. Az egyre sürgetőbb kibocsátáscsökkentési kihívás felismerésével az utóbbi években változás állt be, az erősödő klímapolitikai célok és befektetési ösztönzők pedig tovább dinamizálhatják a CCUS alkalmazását, mellyel a Molnak is nagy tervei vannak.