A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt három évben közel 60 százalékkal, az általa korábban vállalt mérték duplájával mérsékelte működésének karbonlábnyomát.
Az energetikai átállás egyelőre hatalmas hegynek tűnik, amelyet meg kell másznunk. Nagy számokat olvasunk, ha kibocsátás-csökkentésről van szó, vagy éppen az alternatívákba való beruházásokat emlegetik. Rengeteg szkepticizmus hangzott el azzal kapcsolatban, hogy van-e elég hely és tőke mindezek megvalósításához, de szakértők szerint az akadályok kellő tervezéssel és lábmunkával áthidalhatók.
Hiába reklámozza magát a klímasemlegesség nagyköveteként a Netflix, egy oknyomozó cikk szerint messze van attól, hogy betartsa az ígéreteit. A 2022-es nettó zéró célt nem sikerült elérnie, a probléma pedig főként az, hogy erősen támaszkodik a vitatott széndioxid-kreditekre, hogy kompenzálja növekvő kibocsátását.
Talán nem meglepő, hogy a nagy olajvállalatoknak nem sikerülnek a klímasemleges célok. A BP zöld beruházásai, amelyekkel a cég megpróbálja zöldíteni a nevét, a jelenlegi energiatermelési és befektetési magatartás csak kis részét teszik ki. A többit továbbra is nagy profitot biztosító olaj- és gázipari részesedései célozzák.
A 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katarban rendezték meg, egy olyan országban, aminek bevétele javarészt olajkereskedelemből származik, és ahol egyetlen kósza füves pálya sem terem magától. Ennek ellenére állítólag ez volt az első klímasemleges focivébé a történelemben. Mennyire lehet ez igaz?
A New York Times nemrég arról közölt címlapsztorit, hogy Szaúd-Arábia még évtizedekig az olajat tervezi a világgazdaság középpontjában tartani -ezt a célt a többi közel-keleti öböl menti ország is kétségtelenül támogatja. Ez az erőfeszítés azonban kudarcot fog vallani, mert az olajtermelőket a fogyasztókkal összekötő ellátási lánc kezd szétesni – írja elemzésében Philip Verleger, közgazdász.
Az ukrán válság megzavarta az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség „trilemmáját”, ami most már világosan látszik, hogy megnehezítette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásra való áttérés menetét.
Sokakat érint a rezsi változása, magánembereket és cégeket egyaránt. Akár még csak tervekben, akár már konkrét tettekben, de megindult a felkészülés arra, hogy az energiafelhasználással amennyire csak lehet, spóroljunk. Az irodában jelentős megtakarításokat érhetünk el azzal, ha a régi, korszerűtlen berendezéseket, modern változatra cseréljük, különös tekintettel a nyomtatóra, amiről talán nem is gondolnánk, mennyi energiát és ezáltal pénzt nyel el.
A németországi új gyárban a tervek szerint 2024-ben indul a termelés, amelynek volumene elérheti az évi 12 millió szuperkondenzátor-cellát.