Hiába reklámozza magát a klímasemlegesség nagyköveteként a Netflix, egy oknyomozó cikk szerint messze van attól, hogy betartsa az ígéreteit. A 2022-es nettó zéró célt nem sikerült elérnie, a probléma pedig főként az, hogy erősen támaszkodik a vitatott széndioxid-kreditekre, hogy kompenzálja növekvő kibocsátását.

Talán nem meglepő, hogy a nagy olajvállalatoknak nem sikerülnek a klímasemleges célok. A BP zöld beruházásai, amelyekkel a cég megpróbálja zöldíteni a nevét, a jelenlegi energiatermelési és befektetési magatartás csak kis részét teszik ki. A többit továbbra is nagy profitot biztosító olaj- és gázipari részesedései célozzák.

A 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katarban rendezték meg, egy olyan országban, aminek bevétele javarészt olajkereskedelemből származik, és ahol egyetlen kósza füves pálya sem terem magától. Ennek ellenére állítólag ez volt az első klímasemleges focivébé a történelemben. Mennyire lehet ez igaz?

A New York Times nemrég arról közölt címlapsztorit, hogy Szaúd-Arábia még évtizedekig az olajat tervezi a világgazdaság középpontjában tartani -ezt a célt a többi közel-keleti öböl menti ország is kétségtelenül támogatja. Ez az erőfeszítés azonban kudarcot fog vallani, mert az olajtermelőket a fogyasztókkal összekötő ellátási lánc kezd szétesni – írja elemzésében Philip Verleger, közgazdász.

Az ukrán válság megzavarta az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség „trilemmáját”, ami most már világosan látszik, hogy megnehezítette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásra való áttérés menetét.

Sokakat érint a rezsi változása, magánembereket és cégeket egyaránt. Akár még csak tervekben, akár már konkrét tettekben, de megindult a felkészülés arra, hogy az energiafelhasználással amennyire csak lehet, spóroljunk. Az irodában jelentős megtakarításokat érhetünk el azzal, ha a régi, korszerűtlen berendezéseket, modern változatra cseréljük, különös tekintettel a nyomtatóra, amiről talán nem is gondolnánk, mennyi energiát és ezáltal pénzt nyel el.

A németországi új gyárban a tervek szerint 2024-ben indul a termelés, amelynek volumene elérheti az évi 12 millió szuperkondenzátor-cellát.

Az energia-átmenet index (ETI) az országok energiaátállásának előrehaladását méri fel a az energia-háromszög három dimenziójának – gazdasági fejlődés és növekedés, energiabiztonság és -hozzáférés, valamint környezeti fenntarthatóság tekintetében. Van mit tenni, a jelen körülmények „tökéletes vihart” okozva nehezítik a mindhárom szempont érvényesítését.

Ahogy gyorsul az éghajlatváltozás, úgy alakulnak át szektorok az energiától a közlekedésen át a mezőgazdaságig. A lendület látványos, de így is évtizedekbe telhet, mire az előnyöket látjuk. Ezzel szemben a szemünk előtt van egy gyorsabb hatást produkáló, azonnali teendő: a metánkibocsátás csökkentése. Energetikai szakértők szerint el kell kezdenünk ugyanolyan komolyan kezelni a metánkibocsátást, pont ahogyan az olaj- és gázipar a biztonságot.