Április 1-jén Finnország mérföldkőhöz érkezett: bezárták Helsinki Salmisaari nevű szénerőművét, ezzel az ország gyakorlatilag teljesen megszüntette a szénalapú energiatermelést – négy évvel a 2029-re tervezett határidő előtt. A lépés nemcsak az éghajlatvédelmi célkitűzések felé tett előrelépés, hanem példát is mutat más nemzetek számára az energiaszektor zöldítésében.
A világ még egy ideig nem fogja elengedni a szenet.
Az európai nagykereskedelmi gázáraknak az ukrajnai háború előtti szintre való visszaesése és a megújuló energia nagyobb mértékű felhasználása arra ösztönöz több villamosenergia-szolgáltatót, hogy elhagyja az erősen szennyező szenet, és ezzel tovább szorítva ki azt az energiaszerkezetből.
A chilei Atacama-sivatagban található Latin-Amerika egyetlen naptornya. A Cerro Dominador az éghajlatváltozás elleni chilei energiaforradalom jelképévé vált.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) december 15-én közzétett jelentése szerint a globális szénfelhasználás 2023-ban várhatóan rekordmagasságot ér el, mivel a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban továbbra is erős a kereslet.
A GHGSat nevű, a károsanyag-kibocsátást figyelő kanadai vállalat szombaton indított útjára egy olyan műholdat, amelynek célja, hogy az űrből először érzékelje az egyes létesítmények, például szénerőművek és acélművek szén-dioxid-kibocsátását.
Négy hónapnyi globális rekorddöntés és az októberi hőmérséklet után az éghajlatkutatók szinte biztosak abban, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év.
Kína építi a jelenleg világszerte épülő széntüzelésű villamosenergia-termelő kapacitások kétharmadát, és ez nem biztos, hogy olyan katasztrofális az éghajlat szempontjából, mint amilyennek hangzik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) július 27-i közlése szerint a szénfogyasztás 3,3%-kal nőtt, és 2022-ben újabb rekordot, 8,3 milliárd tonnát ért el.
