A chilei Atacama-sivatagban található Latin-Amerika egyetlen naptornya. A Cerro Dominador az éghajlatváltozás elleni chilei energiaforradalom jelképévé vált.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) december 15-én közzétett jelentése szerint a globális szénfelhasználás 2023-ban várhatóan rekordmagasságot ér el, mivel a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban továbbra is erős a kereslet.
A GHGSat nevű, a károsanyag-kibocsátást figyelő kanadai vállalat szombaton indított útjára egy olyan műholdat, amelynek célja, hogy az űrből először érzékelje az egyes létesítmények, például szénerőművek és acélművek szén-dioxid-kibocsátását.
Négy hónapnyi globális rekorddöntés és az októberi hőmérséklet után az éghajlatkutatók szinte biztosak abban, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év.
Kína építi a jelenleg világszerte épülő széntüzelésű villamosenergia-termelő kapacitások kétharmadát, és ez nem biztos, hogy olyan katasztrofális az éghajlat szempontjából, mint amilyennek hangzik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) július 27-i közlése szerint a szénfogyasztás 3,3%-kal nőtt, és 2022-ben újabb rekordot, 8,3 milliárd tonnát ért el.
Nagy-Britannia június első felében hetek óta először kapcsolt be szénerőművet – de nem azért, mert a napelemek nem bírják a hőséget, ahogy egyesek állítják.
Két ország uralja Európa szén-dioxid-kibocsátását. Bár a szén-dioxid-kibocsátás csökken, tavaly a blokk energiaszektorának szennyezésének több mint 60%-át a szén tette ki. Az Ember nevű energetikai agytröszt új elemzése szerint Európa 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója tavaly mind szénerőmű volt.
Egy új jelentés szerint a világnak a jelenleginél ötször gyorsabban kell fokozatosan kivonnia a szénfelhasználást, hogy megelőzze az „éghajlati káoszt”. Világszerte több mint 2400 széntüzelésű erőmű üzemel még mindig. A Global Energy Monitor nevű amerikai civil szervezet új jelentése szerint 2040-ig mindegyiket be kell zárni, és nem nyithatnak új erőműveket, ha az országok teljesíteni akarják a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati céljaikat.