Egy átlagos magyar háztartás évente 10-12 tonna, vagyis havi szinten 1000 kilogramm szén-dioxidot bocsát ki. A „Dobj le 100 kilót!” nevű kampány célja hasznos tanácsokkal, ismeretbővítéssel, tudatformálással segíteni az érdeklődőket, hogy ez a szám 10 tonna alá csökkenjen – írják a szervezők a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.

Egy amerikai kutatás szerint a felnőttek felének fogalma sincs arról, hogy mi az a szénlábnyom, de legalább tízből kilenc ember tesz valamit azért, hogy környezettudatosabban éljen. Az eredmények nem festenek túl fényes jövőt a környezetvédelem szempontjából.

Sokat hallani arról, hogy az online rendelésnek milyen nagy a szénlábnyoma, ez azonban nem mindig van így – vannak olyan helyzetek, amikor sokkal inkább környezetbarát kiszállíttatni a termékeket, mint elindulni, és megvenni őket, ami külön jó hír egy ilyen járványhelyzetben, amikor a boltba járás helyett is inkább az online kiszállítást érdemes választani.

Azt már mindenki tudja, hogy az internet, az adattárolás és az adatátvitel is szénlábnyommal jár, méghozzá nem is kicsivel. Egy friss kutatás azonban most kimutatta, hogy az adatközpontok hamarosan az emberiség energiahasználatának 8 százalékáért lesznek felelősek. Ez óriási arány, és nem úgy tűnik, mintha a tendencia lassulna.

A rovarok világszerte haldokolnak, nagyrészt a mi tevékenységünk miatt – ha szeretne tenni azért, hogy ez megváltozzon, az alábbi apróságokat változtassa a mindennapjaiban. A rovarok fennmaradása a mi érdekünk is, hiszen nélkülük nincs beporzás, és az ökoszisztéma is összeomlik – fontos tehát, hogy egyéni szinten is sokat tegyünk azért, hogy fennmaradjanak a populációk.

Az elmúlt két-három, nagy jóindulattal öt év a felszínen arról szólt, hogy az emberiség, vagy legalábbis annak az interneten is látható része kezdett kijózanodni a hosszú évtizedeken át tartó fogyasztói mámorból, és ahogy már saját bőrén is tapasztalni kezdte a klímaváltozás hatásait, hirtelen központi kérdéssé vált az addig a hippik homokozójának tartott környezetvédelem. A medvedisznóember él.

Ahogyan a repülőutak olcsóbbá válnak, az emberek egyre többször engedhetik meg maguknak, hogy távoli tájakra utazzanak. Ez azonban nagyon megterhelheti a környezetet, főleg akkor, ha nem figyelünk arra: minél fenntarthatóbban utazzunk. Ha nem szeretne a négy fal közé zárva élni, de ügyelne arra, hogy minél kevésbé bántsa vele a környezetet, fogadja meg az alábbi tippeket!

Ha arról beszélünk, hogy valakinek magas a szénlábnyoma, vagyis az a szén-dioxid mennyiség, ami miatta a légkörbe jut, általában arra gondolunk, hogy az illető sokat kocsikázik, vagy szégyentelenül fűt a hidegben akkor is, ha már rövidnadrágban mászkál otthon. Kevesen asszociálnának arra, hogy a szénlábnyomnak például része az a tevékenység is, amit a neten csinálunk – egy egyszerű app segítségével viszont ezt a faktort legalább részben ki lehet iktatni.