Bulgária forró hangulatot teremtett azzal, hogy egy meglehetősen ellentmondásos törvényt hozott az orosz földgáz visszaszorítására, a döntés pedig közvetlenül érinti a szomszédos Szerbiát, de az EU és NATO tagtárs Magyarországot is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Gazprom vezérigazgatója is megerősítette, hogy a vállalat a bulgáriai tranzitdíjak megemelésének ellenére is teljesíteni fogja szerződéses földgázszállítási kötelezettségeit Magyarország irányába – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben.
Un. energiailletékkel szedne be pénzt Bulgária kifejezetten az Oroszországból érkező földgázra. De egyelőre sok a kérdés.
Magyarország és Szerbia aláírták az együttműködési szándéknyilatkozatot a zöld hidrogén szektorát érintő egyezségükről. A memorandumot Szerbia kormányának alelnöke, valamint bányászati és energiaügyi minisztere, Dr. Zorana Mihajlovic, valamint Magyarország ipari és technológiai minisztere, Palkovics László írták alá. A szándéknyilatkozat kitér a zöld hidrogén előállítására, tárolására és szállítására.
Szerbia még nagyon az elején jár, ami a megújuló energiaforrások használatát illeti. Működnek már szélparkok az ország északi területén, azonban további beruházásokra lenne szükség, erre pedig egyre több érdeklődő akad a külföldi országokból. Az idei évben a szerbiai Bányászati és Energiaügyi Minisztérium június elejéig összesen 34 engedélyt adott ki a szélerőművekhez szükséges turbinák felhúzásához.
Nem lehet olyan extrém hideg, hogy korlátozni kelljen a lakossági gázfogyasztást. A tárolókban lévő mennyiség mellé folyamatosan érkezik az utánpótlás Oroszországból és a hazai lelőhelyekről – mondta Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese.
Október 1-jével megindult a kereskedelmi forgalmazás a Szerbiát és Magyarországot összekötő új földgázvezetéken – közölte az FGSZ.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozatban módosította az FGSZ Földgázszállító Zrt. működési engedélyét annak érdekében, hogy az október 1-jétől kezdődő gázévre lehetővé váljon az épülő új szerb-magyar határkeresztező kapacitások lekötése. A MEKH célja, hogy a határozatban megfogalmazott feltételek mellett a legkedvezőbb árú éves kapacitások legyenek leköthetők – adta hírül az MTI.
Zorana Mihajlovic, szerb energiaügyi miniszter és a svájci MET vezérigazgatója, Lakatos Benjamin lehetséges energetikai együttműködésekről tárgyalt a napokban. Az egyeztetéseken részt vett Pintér Attila, Magyarország szerbiai nagykövete is.