Európa gazdaságát már most alapjaiban formálják át a szélsőséges időjárási események, erre hívja fel a figyelmünket egy friss kutatás.

Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.

Sok sikeres nagyvállalat tevékenykedik ma Európában, összességében mégis lassabban növekednek, kevésbé jövedelmezőek és kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, mint amerikai versenytársaik; leginkább azért, mert nem tudják tartani velük a lépést a technológiai fejlődés terén.

Szinte nincs olyan magyar, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, átlagosan pedig kapásból 12 környezetkárosító tényezőt tudunk felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból.

Az EY legújabb kutatása szerint a befektetők közel felének kulcsfontosságúak a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok a pénzügyi beruházásaiknál. A KPMG felmérése szerint pedig a vezérigazgatók 49 százaléka szigorúbb ESG gyakorlat bevezetését tervezi.

A Cambridge Econometrics (CE) kutatócég budapesti irodájának friss tanulmánya szerint fenntartható, zöld megújulási programokkal megsokszorozhatják a gazdaság újraindítása érdekében tett lépések hatását a visegrádi négyek. A cég szerint közülük is Magyarország lehet a régió nyertese, a növekedés eredményeként idehaza összesen a GDP 4 százalékát kitevő többlet keletkezhetne 2030-ig.

A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat írja az MTI.

Készült egy tanulmány, amely új módszertan alkalmazásával, 12 klimatikus zónára osztva a világot arra talált válaszokat, hogy hol-milyen fotovoltaikus (PV) teljesítmények várhatók a 21. század végére.

Az olaj és szén földgázzal való kiváltása nemhogy nem mérsékli, de egyenesen riasztó mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását egy új tanulmány szerint, amely azt állítja, az elmúlt évek tudományos eredményei alapján a földgázellátásból származó emisszó szignifikánsan magasabb, mint ahogyan azt korábban becsülték. Ennek következtében elsősorban magas metánlábnyoma miatt a földgáz nem tekinthető éghajlatbarát alternatívának más fosszilis energiahordozókkal szemben, nem járul hozzá az éghajlat védelméhez és a nulla emissziós energiarendszerre való áttéréshez. A most először megfogalmazott következtetés egészen más megvilágításba helyezheti a földgáz lehetséges szerepét a következő évek energiagazdaságában.