A pókok és rovarok nélkülözhetetlenek az ökoszisztémák működéséhez, mégis az ismert fajok túlnyomó többsége ma is védelem nélkül él.

A fosszilis tüzelőanyagok elégetése láthatatlan láncreakciót indít az óceánokban.

Egy friss, a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mesterséges éjjeli fény nemcsak az állatvilágot és az emberi bioritmust zavarja meg, hanem az ökoszisztémák szén-dioxid-kibocsátását is jelentősen befolyásolja.

inváziós fajok, özönfajok, parlagfű, tigrisszúnyog, klímaváltozás, Corvinus Egyetem, HUN-REN, Fertő Imre, Garamszegi László Zsolt, ökológia, gazdasági kár, megelőzés, biológiai invázió, környezetvédelem, természetvédelem, agrárgazdaság, közegészségügy, biztosítási logika, fenntarthatóság, közpolitika, klímaalkalmazkodás, gyorsreagálás, előrejelző modellek, környezeti kockázat, költségvetési hatás

A Corvinus Egyetem kutatói új tűzelőrejelző modellt fejlesztettek, amely a Kárpátok tűzfolyosóit és Magyarország legveszélyeztetettebb térségeit is azonosítja.

Egy új kutatás megmutatja, hogyan válhatnak az elavult okostelefonok olcsó, újrafelhasználható adatközpontokká. A prototípus már a tengeri élővilág megfigyelésében is bizonyított.

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek.

A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére.

A műanyag jelentős szerepet játszik a modern életben, azonban lebomlásának lassúsága komoly környezeti problémákat okoz. Az óceánokban felhalmozódó műanyagok nemcsak az élővilágot veszélyeztetik, hanem hosszú távú káros hatásokkal járnak az egész ökoszisztémára nézve.