Szakértők szerint Törökország gyors ütemben válhat a régió megújulóenergia-úttörőjévé, miközben hatalmas naperőművekkel és akkumulátoros tárolókkal erősíti tisztaenergia-szerepét
Az európai energiahálózat fejlesztése kulcskérdéssé vált: az elavult infrastruktúra miatt kialakuló szűk keresztmetszetek már több mint 120 GW megújuló kapacitást veszélyeztetnek.
A nagyobb magasságban fújó szelek miatt az új generációs szélturbinák akár a hagyományos megoldásoknál is jóval több energiát termelhetnek.
Az űralapú napenergia néhány éve még futurisztikus ötletnek számított, ma viszont komoly szereplő lehet a globális dekarbonizációban.
A geotermikus energia a föld mélyéből érkezik, és jóval kisebb lábnyomot hagy a felszínen, mint a nap- vagy szélenergia.
Hamburgban új energiapaktum született, amely az Északi-tengert Európa zöld erőművévé teheti, miközben a kontinens a fosszilis függéstől próbál szabadulni.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is azon töri egyre csak a fejét, hogyan szabadulhatna meg az orosz uránfüggőségétől, sőt hogyan szoríthatná ki a nukleáris óriás Roszatomot a piacról. A kérdés azonban rendkívül összetett.
A Microsoft társalapítója markáns véleményt fogalmazott meg az atomenergiával kapcsolatban. Szerinte a keletkező nukleáris hulladék nem ok arra, hogy az atomenergia háttérbe szoruljon.
A karbonsemlegesség eléréséhez 2023-ban drasztikus lépéseket kell tenniük mind az országok vezetésének, mind pedig a vállalatoknak. Sürgősen fel kell gyorsítanunk a tiszta energiára való átállást az évtized hátralévő részében, hogy a klímaválságot mérsékeljük.
