Az átlagos ingázási idők Európa-szerte eltérőek, a dél-európai országokban a legrövidebb a munkába járás. Magyarország hol szerepel a listán?
A városi közlekedés forradalmasítása felé tett hatalmas ugrásként Kína nemrégiben bemutatta az ART Rail-Less Tramways-t, egy csúcstechnológiát képviselő „sín nélküli villamosvasút” rendszert, amely átalakítja a városok elképzeléseit a tömegközlekedésről.
A tiszta és gyors tömegközlekedést lehet az egyik hatékony megoldás szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A vízi utakkal rendelkező városok számára a svéd high-tech komp környezetbarát alternatívát kínál a városban feltorlódó forgalommal szemben.
Tíz évvel a tömegközlekedés ingyenessé tétele után hogyan változik még mindig jobb irányba Tallinn közlekedési hálózata?
Ausztria egy éven át ingyenes tömegközlekedést kínál azoknak, akik hajlandóak „Klimaticket” – az országos tömegközlekedési rendszer neve – tetoválást készíttetni. A promóciót kritika érte, mert a fiatalok testét használja fel a politikai célok reklámozására.
Európa 42 városában elemezték a közösségi használatú és a zéró emissziójú tömegközlekedési lehetőségeket.
Luxemburg lett a világ első országa 2020-ban, amely eltörölte a viteldíjakat a tömegközlekedésben. Három évvel később a lakosok nem győzik dicsérni a rendszert.
A városok és országok világszerte egyre nagyobb számban fektetnek be az elektromos járművek töltésébe és a kibocsátásmentes közlekedésbe. Egy város azonban mindenkit megelőz az elektromos tömegközlekedés frontján. A norvégiai Oslo bejelentette, hogy közlekedési rendszere 2023 végére teljesen elektromos lesz.
Furcsa helyről jön a fenyegetés Németország klímacéljai ellen: a németek az elektromos autók helyett a városi terepjárókat (SUV) részesítik előnyben, szakértők szerint pedig politikai szabályozás nélkül ez tényleg beleszólhat abba, sikerül-e az országnak tartani a vállalásait.
