Ukrajna január elsején leállította az orosz gáz szállítását több európai országba, ezzel véget vetve Moszkva évtizedekig tartó dominanciájának az európai energiapiacokon.

Szándéknyilatkozatot írt alá a Mol csoport és a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) Isztambulban arról, hogy stratégiai partnerként működnek együtt a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén – tájékoztatta a Mol szerdán az MTI-t.

Az olajárak a szeptember 30-i héten hordónként több mint 5 dollárral ugrottak meg, mivel felerősödtek a félelmek, hogy Izrael támadást indíthat Irán energetikai infrastruktúrája ellen.

Az olajpiac túl nyugodt és magabiztos, tekintettel a közel-keleti ellátási zavarok kockázatára – mondták elemzők csütörtökön, és egyikük arra figyelmeztetett, hogy a határidős nyersolajárak akár 200 dollár fölé is emelkedhetnek hordónként.

Ukrajna nem hosszabbítja meg a 2025. január elsejével megszűnő, évtizedes múltra visszatekintő tranzitmegállapodását a Gazprommal, mely révén Moszkva még mindig meghatározó mennyiséggel lát el bizonyos európai országokat földgázzal.

Ukrajna nem fogja meghosszabbítani az orosz Gazprommal kötött ötéves megállapodást az orosz gáz Európába történő szállításáról, amikor az év végén lejár, ami arra készteti a fogadó országokat, hogy alternatívák után nézzenek.

A Kreml tulajdonában lévő, egykor Oroszország legnyereségesebb vállalatának számító Gazpromnak hosszú ideig tartó gyenge teljesítményű időszak elé nézhet, mivel az európai gázeladások kiesését a belföldi piac és a kínai export segítségével igyekszik pótolni.

A fluorozott szénhidrogének hatása a globális felmelegedésre akár ezerszer nagyobb is lehet, mint a szén-dioxidé. Egy új vizsgálat szerint Kínából és Törökországból nagy mennyiségű, az éghajlat felmelegedését okozó gázokat csempésznek Európába.

Történelmi nap közeleg a magyar-török energetikai együttműködésben április elsején, ugyanis megkezdődik a földgáz szállítása Törökországból Magyarországra – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.