A felfedezés segíthet megakadályozni a tokamak reaktorok túlmelegedését és javíthatja azok hatékonyságát.
Németország sci-fi stílusú nukleáris reaktorral, úgynevezett sztellarátorral veszi fel a versenyt Kínával és Oroszországgal.
Félre a kemény, merev anyagokkal: egy új, puha, fenntartható elektroaktív anyag új lehetőségeket kínál az orvostudomány, az energiahordozók és a hétköznapi technológia világában.
Egy olasz diák sikeresen kifejlesztett egy kis nukleáris fúziós reaktort.
Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.
A HYLENR indiai székhelyű startup július közepén bemutatta a világ első hidegfúziós technológiáját, amely tiszta energiát termel. A hyderabadi székhelyű vállalat szabadalmat is kapott az indiai kormánytól az alacsony energiájú nukleáris reaktor technológiájára.
A magfúzió, a Napot működtető folyamat, nagy lehetőségeket rejt magában mint tiszta, bőséges energiaforrás. Ennek az energiának a hasznosításához azonban összetett technológiára van szükség, például tokamakokra és fánk alakú reaktorokra, amelyek erős mágneseket használnak a túlhevített plazma elzárásához. A plazma összetett viselkedésének megértése ezekben a reaktorokban alapvető fontosságú a fenntartható nukleáris fúziós energia megvalósításához.
Pietro Barabaschi főigazgató szerint a franciaországi Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) üzemeltetése 15 évet késik.
A világ legnagyobb fúziós kísérlete, az ITER közelebb került az üzembe helyezéshez, miután a reaktor magjának megépítéséhez szükséges speciális mágnesek megérkeztek Dél-Franciaországba. Ezzel véget ért a reaktor tervezésének két évtizedes folyamata, amelynek gyártása három kontinensen ívelt át.
