Abban szinte konszenzus van a szakértők között, hogy a súlyosbodó ökológiai válság kezelése érdekében olyan mélyreható, globális szintű változásoknak kell végbemenniük, amelyek a jelenlegi gazdasági világrendet sem hagyhatják érintetlenül. Azzal kapcsolatban viszont már korántsincs egyetértés, hogy milyen mértékű változásokra is van szükség.

Egy olyan társadalomban élünk, ahol mindenből többet veszünk, mint amennyire szükségünk van, és előbb cseréljük le a használati tárgyainkat, mint ahogyan azt kellene. Mindehhez az ipar és a kereskedelem is hozzáidomul, ami komoly károkat okoz a bolygónak. Kutatók kiszámolták, pontosan mennyire káros is a túlfogyasztásunk és az ezzel keletkező élelmiszer-hulladék, és hogy ehhez mennyire járul hozzá a globális problémává vált elhízás – az eredmény pedig elég megdöbbentő.

Az elmúlt két-három, nagy jóindulattal öt év a felszínen arról szólt, hogy az emberiség, vagy legalábbis annak az interneten is látható része kezdett kijózanodni a hosszú évtizedeken át tartó fogyasztói mámorból, és ahogy már saját bőrén is tapasztalni kezdte a klímaváltozás hatásait, hirtelen központi kérdéssé vált az addig a hippik homokozójának tartott környezetvédelem. A medvedisznóember él.

Idén kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – közölte a WWF. A természetvédelmi szervezet szerint hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk.