Legtöbben órákat töltünk a képernyők és eszközök előtt ragadva, de kevesen gondolunk arra, hogy mindez milyen üvegházhatású gázkibocsátással jár. Azt gondoljuk, hogy papírt spórolunk és zöldek vagyunk, pedig a valóság nem teljesen így fest. Sőt, az 5G érkezésével a helyzet csak rosszabb lesz.

Az energiafelhasználáson belül világszerte a villamos energia markáns térnyerése figyelhető meg, miközben a megújuló források terjedésével az energiatermelés összetétele is gyorsan változik. Mindez elkerülhetetlenné teszi az energiaelosztás radikális átalakítását is, és bár ezzel kapcsolatban számos kérdés felmerül, az azonban biztosnak tűnik, hogy a fejlesztések minden érintett számára jelentős lehetőségeket is tartogatnak.

Miközben az EU-ban rekordszintre emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás ára, és a közösség a szállítási, valamint az ingatlanszektor kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonását tervezi, világszerte egyre több helyen vezetnek be hasonló eszközöket. A különféle karbonárak már az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét fedik le, de a biztató fejlemények ellenére az intézkedések még mindig nem tűnnek elégségesnek a klímacélok szempontjából.

A Potsdami Klímahatáskutató Intézet arra a következtetésre jutott, hogy a villamosítás abszolút prioritás, azonban a hidrogént inkább a légi közlekedés és a magas széndioxid-kibocsátású iparágak dekarbonizálására kellene fordítani.

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), illetve ennek hasznosítással kombinált változata (CCUS) nélkülözhetetlen a klímacél eléréséhez, de ehhez a kapacitást a sokszorosára kell növelni 2050-ig. Az első létesítmény már 1972-ben üzembe állít, ám az azóta eltelt évtizedek nem sok előrelépést hoztak. Az egyre sürgetőbb kibocsátáscsökkentési kihívás felismerésével az utóbbi években változás állt be, az erősödő klímapolitikai célok és befektetési ösztönzők pedig tovább dinamizálhatják a CCUS alkalmazását, mellyel a Molnak is nagy tervei vannak.

A folytatódó oltások ellenére úgy tűnik, még egy ideig együtt kell élnünk a korlátozásokkal, ezért is érdemes áttekinteni, hogyan befolyásolja hétköznapi tevékenységeink energiafogyasztást, illetve az energiahatékonyságot a lassan egy éve kialakult új életmód. Már csak ezért is, mert az energiahatékonyság javításában rejlik a legnagyobb potenciál a klímaváltozás elleni cselekvést illetően. A trend azonban egyelőre nem sok jót sejtet.

Az első megújuló energia támogatási rendszer keretében tartott tender előzetes eredményei megerősítettek minket abban, hogy az irány jó, de a végeredmények és a tanulságok birtokában további finomhangolásra is készek vagyunk. Döntenünk kell majd például arról, hogy a meghatározott méretkategóriákat érdemes-e újragondolni, illetve hogy esetleg nagyobb projekteket is beengedjünk-e a tenderbe, mert ezek még olcsóbban termelhetnek – fogalmazott az NRGReportnak február végén adott interjúban Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki a közelmúltban kijelölt magyar energia- és klímastratégiai célokról is beszélt nekünk.

Az Oxfordi Egyetem érdekes kutatással rukkolt elő: a marhatenyésztés egyes módjainál környezetszennyezőbb lehet a laborban növesztett hús előállítása, így azt szorgalmazzák, hogy érdemes lenne újra átgondolni a mesterséges hústermesztés módszereit.

Kicsi, cseppet savanyú meg hiányos is, de kétségkívül a miénk. Ilyen lett elsőre Magyarország Brüsszelben leadott, 2030-ig szóló energetikai és klímaterve. De nem csak a magyar narancssárgával van probléma.