Az uniós országok jelentősen növelték újrahasznosítási arányukat, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy a fejlődés üteme lassul. Egy átlagos uniós polgár 2020-ban 4,8 tonna hulladékot termelt, de ennek csak 38 százalékát hasznosították újra. Egyes tagállamokban a háztartási hulladék több mint 60 százaléka még mindig a hulladéklerakókba kerül.

A Plastic Waste Makers Index tanulmánya szerint a világszerte eldobott egyszer használatos műanyag tárgyak 55%-a mindössze 20 nagyvállalattól származik, miközben a leginkább szennyező országok listáját Ausztrália és az Egyesült Államok vezeti.

Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahasznosítható papírpalackot a Coca-Cola – adta hírül az MTI.

Július elsejétől tilos lesz forgalomba hozni az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák – adta hírül az MTI az ITM emlékeztetőjét.

Idén július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, egyúttal hazánkban is kivonják a forgalomból az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák. A magyar jogszabály még az uniós előírásoknál is szigorúbb, kiterjed ugyanis az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskókra is – olvasható az IKSZ közleményében.

Január 1-jén új uniós szabályok léptek hatályba, amelyek megtiltják a válogatás nélküli műanyag hulladék külföldre szállítását. Bár ez a lépés növeli az Európára nehezedő újrahasznosítási nyomást, az aktivisták szerint a tilalom valószínűleg növeli a hulladéklerakókat és a hulladékégetést az Unió területén. Kína viszont a hazai piacon keletkező hulladék feldolgozására fókuszálhat.

Noha a zöld csomagolások mind az előállítási technológiát, mind a felhasznált alapanyagokat illetően a környezetterhelés csökkentésére törekszenek, és az alkalmazott módszerek jelentős része valóban előrelépést mutat, néhány esetben mégis problémát jelenthetnek a környezetre nézve.