Magyarország katonákat telepít kritikus energetikai létesítmények közelébe az ellátásbiztonság erősítése érdekében, miközben továbbra is szünetel a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítás.
A klímaváltozás és az Ukrajna elleni orosz háború összefonódása egy olyan ördögi kört hozott létre, amelynek következményei hosszú távon is súlyosak – állítják a szakértők.
Magyarország ideiglenesen felfüggeszti a dízelüzemanyag exportját Ukrajnába, amíg nem áll helyre a kőolajszállítás az Ukrajnán keresztül húzódó Barátság kőolajvezetéken – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ahogy közeledik 2026, az Energy Intelligence tíz olyan kulcskérdést azonosított, amelyek meghatározóak lehetnek a következő év energiapolitikai és piaci folyamataiban.
Az amerikai delegáció (Steve Witkoff, Jared Kushner) Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A találkozó légköre korrekt és „konstruktív” volt, ugyanakkor továbbra sincs áttörés, kompromisszum nem körvonalazódott.
Miközben az amerikai tisztviselők sorra járják az európai országokat, hogy ellentmondást nem tűrően rákényszerítsék őket az amerikai energiahordozókra, van két ország, akik kivételt jelentenek. Az egyik Magyarország, a másik Törökország.
A Donbász térsége hatalmas gazdasági és stratégiai jelentőséggel bír: szén-, vasérc-, lítium- és gázlelőhelyei meghatározzák Ukrajna és Oroszország energetikai és ipari jövőjét. A térség természeti kincseinek birtoklása geopolitikai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú tényező a háború hátterében.
Európában egyre több a gyaníthatóan orosz eredetű hibrid hadviselési incidens, ami miatt a kormányok fokozott készültségbe helyezték magukat – különösen a téli fűtési szezon előtt.
A Putyin–Trump találkozó nagy várakozásokat keltett a béke lehetőségéről Ukrajnában, de a globális gazdaság és energiapiac már alkalmazkodott az új valósághoz. Miért közömbös a piac a politikai megegyezésre, és milyen új erőviszonyok alakultak ki Európa, Amerika, Oroszország és Kína között?
