Oroszország az uniós embargó december eleji bevezetése óta továbbra is csaknem ugyanannyi tengeri nyersolajat exportál, de a kereskedelem szerkezetében jelentős változások mutatkoznak.
Miközben Németország, Magyarország és az EU egyéb országai nem csinálnak problémát abból, hogy energiaellátásuk jelentős részét oroszországi eredetű importtal fedezik, mások, mint például Lengyelország akár felárat is hajlandó fizetni azért, hogy szabaduljon a függéstől. Az ország legnagyobb finomító vállalata, az állami tulajdonú PKN Orlen nigériai olajat vásárolt, az első szállítmány október közepén érkezhet meg az országba.
Az exportvám 7,5 dollárral, tonnánként 137,5 dollárra nő – közölte az orosz pénzügyminisztérium. Szeptemberben 5,4 dollárral csökkent a kivitelre szánt kőolaj exportvámja – írja a Portfolio.
Oroszország szeptembertől 5,4 dollárral, tonnánként 130 dollárra csökkenti a kivitelre szánt kőolaj exportvámját. Ez még így is jóval magasabb, mint az egy évvel ezelőtti 84,1 dolláros szint.
Az Atomenergomas, a Roszatom gépgyártó divíziójának ZIO-Podolszk nevű leányvállalatánál hozzáhegesztették a 22220-as projekt alapján készülő Urál jégtörő RITM-200-as típusú reaktorának tartályához a négy, a hűtőközeg keringetésére szolgáló vízkamrát, amelyben a központi keringtetőszivattyúk és a szükséges szelepek kapnak majd helyet – írja Hárfás Zsolt, az atombiztos blog szakértője.
Csökkent az Európába exportált orosz olaj mennyisége idén, részben minőségi problémák, részben a diplomáciai feszültségek miatt. Magyarország 10 százalékkal importált kevesebbet.
Az orosz Urals olajfajta tradicionális vásárlói, a magyar Mol és a finn Neste a kőolaj minőségének romlására panaszkodnak.