A hidrogént, a világegyetem legnagyobb mennyiségben előforduló elemét régóta tekintik potenciális üzemanyagforrásnak, hiszen számos módon alkalmazható. Energiahordozóként a hidrogén alkalmas lehet a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggályok kezelésére. Számos európai ország ambiciózus hidrogénstratégiát jelentett be, és beruházásokat eszközölnek a hidrogéninfrastruktúra és -technológiák fejlesztésébe.

Nem olcsók, ellenben nem meggyőző a hírnevük sem: kínai autók árasztják el az orosz piacot a távozó nyugati márkák után. A nyugati autógyártók kivonulása enyhén szólva szűkíti az orosz fogyasztók választási lehetőségeit, és jobb híján a kínai autógyártók töltik be a rést, arra kényszerítve az orosz fogyasztókat, hogy leküzdjék a kínai márkákkal szembeni vonakodásukat, és […]

A Mol az INA-val közösen hamarosan Szlovénia egyik legfontosabb piaci szereplőjévé válik.  Ha eladja a Shellnek a 39 benzinkútját, eleget tesz az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez szükséges uniós jóváhagyás feltételeknek. Ez a lépés érkezett most az utolsó fázisba. Örülnek a horvátok is.

A jelek szerint, a héten még sem szavazzák meg az EU illetékesei a belső égésű motorok teljes tiltását. Ez csak az egyik jele a változásnak. A szintetikus üzemanyagoknak mégis van jövője?

Az energiaválság és a globális felmelegedés idején nem is lehetne időszerűbb egy hatékony, olcsó zöld üzemanyag kifejlesztése. Úgy tűnik, most egy újabb növényt használhatunk fel energiaforrásként.

A bizonytalan külső környezet ellenére is kiváló eredménnyel zárt a Mol 2022-ben: a vállalatcsoport tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 1773,9 milliárd forint (4,7 milliárd dollár) volt tavaly az előző évi 1071,9 milliárd forint (3,53 milliárd dollár) után.

A kereskedők ismét habzsolják a határidős olaj- és üzemanyag-ügyleteket és opciókat. Az ok egyrészt Kína feléledése, illetve a remény, hogy a globális gazdaság elkerülheti a recessziót. Na meg persze van egy harmadik ok is: az alacsony üzemanyagkészletek.

A NASA a Boeinggel közösen igyekszik a repülőgépek tervezésében a fenntarthatóbb jövő felé terelni a határokat. Bill Nelson, a NASA első embere mutatta be a Boeinggel közös, 1,15 milliárd dolláros projektet, amelynek célja a Boeing 737-es üzemanyag-takarékosabb változatának megépítése és tesztelése. Ez a repülőgép az amerikai légitársaságok munkagépe, amely az összes belföldi járat közel 50%-át teszi ki. Egy fenntarthatóbb, az aerodinamika és a kompozit anyagok terén elért legújabb innovációkat hasznosító konstrukció akár 30%-kal is csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást – közölték a NASA tisztviselői január 18-án a projektet bejelentő washingtoni sajtótájékoztatón.

Február 5-től, amikor az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó uniós tilalom életbe lép, Európának valamivel több mint napi 1 millió hordónyi alternatív termékkel kell majd rendelkeznie, amelynek közel fele gázolaj. Szerencsére az európai kereskedőknek több mint fél évük volt felkészülni a globális olajpiacok e vízválasztójára, és november-decemberben jelentősen megemelték az importot, hogy a tilalom előtt készleteket halmozzanak fel. Sok megfigyelő azonban még mindig aggódik amiatt, hogy hosszú távon Európa dízelhiánnyal fog szembesülni, tekintettel arra, hogy e kulcsfontosságú középpárlat-termék globális kínálata összességében szűkös. Ez tartósan magas árakat és gazdasági nehézséget helyez kilátásba az európai autósok, vállalkozások és mezőgazdaság számára.