Kína számos iparágban világelső pozíciót ért el, ideértve az elektromos járművek gyártását, a napenergia-hasznosítást és a kibertámadások terén szerzett képességeit.

Svájcban új korszak kezdődik a megújuló energia területén, miután a Szövetségi Közlekedési Hivatal (FOT) jóváhagyta az első, vasúti pályára telepíthető és egyben leszerelhető napelemet. A Sun-Ways nevű svájci startup egy 18 kW teljesítményű kísérleti napelemes rendszert épít Neuchâtelben, a vasúti sínek közé.

A Hardt azt állítja, hogy a hiperhurok prototípusának első tesztje sikeres volt a hollandiai tesztközpontban.

Tavaly júniusban Franciaország hivatalosan is bevezette a belföldi rövid távú járatokra vonatkozó tilalmat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A rendelet betiltja azokat a járatokat, amelyeknek van 2,5 óránál rövidebb vasúti alternatívája.

Egy 420 méter hosszú, fehér acélcső, amely egy vasútvonal mellett fut Hollandia északi részén, új korszakot indíthat el a személy- és teherszállításban. Míg a kritikusok azt állítják, hogy ez csak újabb példa arra, hogy a politikai döntéshozók illúziókat kergetnek, a támogatók úgy vélik, hogy a hiperhurok (hyperloop) a jövő utazásának egyik alapkövévé válhat.

Újabb lépést tett a Ganz-Mavag Europe Zrt. a spanyol Talgoval tervezett stratégiai együttműködés és a páneurópai vasútfejlesztés érdekében.

Nagy bejelentések helyszíne volt a megújuló energetikai fejlesztések legnagyobb európai seregszemléje, az idei The Business Booster Amszterdamban.

Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az elmúlt három évtizedben drámai mértékben csökkent az európai vasúthálózat, miközben a közúti beruházások ugrásszerűen megnőttek. De mivel a kettő közötti finanszírozási szakadék egyre csökken, lehet, hogy van fény a (korábban lezárt) alagút végén?

A vonatozás gyakran drágább, mint a repülés. A légi közlekedés megadóztatása a vasúti ágazatba történő beruházás érdekében változtathatna ezen?