Egy december végi jelentés szerint a világ legköltségesebb éghajlati katasztrófái 2023-ban túlnyomórészt a szegény országokat sújtották. A Christian Aid nemzetközi jótékonysági szervezet tanulmánya szerint a katasztrofális árvizek és erdőtüzek nagyobb gazdasági hatással járnak ott, ahol az otthonok kevésbé ellenállóak, és ahol kevés az újjáépítéshez szükséges eszköz.

Extrém esőzések, árvizek és tomboló erdőtüzek pusztítottak idén nyáron Európában, ami nem sok jót jelent.

Az ENSZ szerint öt éven belül olyan korai előrejelző rendszereket kell kiépíteni, amelyek globális szinten képesek védelmet nyújtani a szélsőséges időjárási és éghajlati katasztrófákkal szemben.

A hatalmas viharok, a szélsőséges időjárás nem csak a fizikai károk, de az áramkimaradások miatt is komoly problémákat okozhatnak a vállalkozásoknak a nem tervezett leállások miatt.

Arról már rengeteget cikkeztünk, hogy a napelemek a rossz időben is képesek némi energiát termelni, és nyilvánvaló, hogy azért a nem túl extrém időjárást kibírja, hiszen alapvetően kültérre tervezik őket. De mi az az extrém helyzet, amiben már a napelem sem áll helyt? Mire kell figyelni, ha napelemes rendszer mellett teszi le a voksát?

Az indiai tudósok a müon nevű részecske segítségével mérték meg a még 2014. december 1-jén kitört viharban lévő feszültséget, az eredmény pedig még őket is meglepte.

Több mint kétszeresére emelkedett a szélerőművek energiatermelése Romániában az utóbbi napok viharos időjárása miatt: kedden este az ország 10,8 gigawattos villamosenergia-termelésének negyedét a szélerőművek adták.

Hatvanezernél is több háztartás maradt áram nélkül a Lengyelországban hétfő este óta tomboló vihar miatt, hét ember megsérült, a szél háztetőket rongált meg és fákat döntött ki.