Az Európai Unió várhatóan ma mutatja be azt az intézkedéscsomagot, amivel csökkenteni kívánja a gáz- és áram árakat, mert amellett, hogy azok rekordmagas inflációt gerjesztenek, gátolják az ipari tevékenységet, a tél előtt rekordmagas számlákat rónak az állampolgárokra.

Nem könnyű a zöld energiára való átállás, különösen igaz ez a légi közlekedésben. Ezen a területen lassan haladnak a tiszta energia felé vezető úton, de míg a következő generációs repülőgépek arra várnak, hogy a kereskedelmi légitársaságok felhagyjanak a fosszilis üzemanyagok használatával, addig is arra már van lehetőség , hogy a leendő pilóták alacsonyabb szintű szén-dioxid kibocsátással gyakorolják a repülést.

Az Egyesült Királyságban élők milliói készülnek fel a következő nehéz hónapokra, miközben már így is rekord áremelkedés tapasztalható meg. Viszont a válság nem csak az országra jellemző. Tavaly ősz óta Európa-szerte megugrottak az árak a kereslet megugrása miatt, mivel az országok feloldották a járványügyi korlátozásokat – áll a CNN elemzésében.

A villamos energia másnapi (DAM) árai júliusban is nagyságrendekkel magasabbak voltak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A hónapban a legmagasabb havi átlagárat – 456 €/MWh – Olaszországban regisztrálták – derül ki a MEKH júliusi villamosenergia-piaci jelentéséből.

Az Iberdrola üzembe helyezte a “Francisco Pizarro” projektet Extremadurában, amely Európa legnagyobb fotovoltaikus erőműve. Az erőmű kapacitása 590 MW.

Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a hazai megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgálja. A növekedés forrásai főleg a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés voltak.

A klímaügy szempontjából aggasztó hír, hogy a világ, azon belül az Európai Unió is ismét egyre több szenet fogyaszt, de a jelenség önmagában nem teszi lehetetlenné a karbonsemlegesség elérésére vonatkozó célok elérését, ha valóban átmeneti és együtt jár a tiszta energia beruházások világszerte beígért felpörgetésével.

A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén alapvető fontosságú a kibocsátások visszaszorításában, de 2050-re a globális energiamixnek csak 5%-át fogja kitenni, ami nem elég az éghajlati célok eléréséhez

1950-ben még villamos energiát, az 1960-as években pedig még földgázt exportált Magyarország, ugyanakkor szénből és kőolajból már akkor is jelentős behozatalra szorult. Az import arányának felfutását a 20. század második fele hozta el, de a magyar energiafüggőség csak a pandémia előtt, 2019-ben érte el eddigi csúcsát, mielőtt hatalmasat esett volna. Megnéztük, hogy alakult az alapvető energiahordozók magyarországi importjának felhasználáshoz mért aránya az elmúlt évtizedekben.