Jelenleg három ilyen hivatalos terv létezik: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021 áprilisában frissítette a földgáz megelőzési cselekvési tervet és a vészhelyzeti tervet, 2022. január elején pedig elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet is.
Az Ember független éghajlati kutatóintézet új jelentése szerint most először fordul elő, hogy a szél- és napenergia a világ villamosenergia-ellátásának több mint 10 százalékát adja. Bár egyes országokban az energia körülbelül 50 százaléka megújuló forrásból származik, a fosszilis tüzelőanyagoknak továbbra is nagyon jelentős szerep jut.
Az Európai Bizottság olyan tervet mutatott be az óceánok, a tengerek és partvidékekkel kapcsolatos iparágak és ágazatok, az úgynevezett kék gazdaság szereplői számára, amely szerint, ha az Európai Unió szél-, hő-, hullám- és árapály-energiára épülő fenntartható óceáni energiaszerkezetet alakít ki, akkor az 2050-ben az EU villamosenergia-ellátásnak negyedét állíthatja majd elő – adta hírül az MTI.
Egy kombinált ciklusú nagyerőművet nem lehet home office-ból üzemeltetni és karbantartani, ahogy leállítani sem lehet oly módon, mint egy gyártósort, hazaküldve kényszerpihenőre a dolgozókat; a villamosenergia-ellátásban nem lehetőség a teljes leállás – fogalmazott Horváth Péter, a MET Csoport kötelékébe tartozó százhalombattai Dunamenti Erőmű, a magyar villamosenergia-rendszer legnagyobb gáztüzelésű erőművének vezérigazgatója az NRG Reportnak. Az energiakereslet koronavírus-járvány miatti visszaesése megbolydította az áram, a földgáz és a szén-dioxid-kvóták árát, és az elmúlt négy hétben annyi szélsőséget, piaci szempontból érdekes pillanatot produkált, mint ami máskor jellemzően egy év alatt történik – mondta.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Mátrai Erőmű új tulajdonosaként a jövőben arra törekszik, hogy a mára elavult és nem hatékonyan működő energiatermelő rendszert egy olyan modern, karbontakarékos és gazdaságosan termelő rendszerré alakítsa, amely támogatja a Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott célok elérését is – közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel, miután lezárult az erőmű megvásárlása.
Megnyomta a vészcsengőt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amiért szerinte a nukleáris energia szerepének csökkenése a globális energiaellátásban veszélyezteti az emberiség klímacéljainak elérését. Az IEA szerint az atomerőmű kapacitások várható jelentős csökkenése kockáztatja a klímakatasztrófa elkerülése érdekében kijelölt célokat, valamint a villamosenergia-ellátás biztonságát – hacsak a fejlett gazdaságok nem találnak rá módot, hogy meghosszabbítsák a reaktorok élettartamát.
Nagyratörő tervekkel állt elő Spanyolország, 2050-ig a villamosenergia-ellátását teljes mértékben megújuló forrásokból fedezné és ez után nemsokkal teljesen széntelenítené is a gazdaságot – írja a Guardian nyomán a g7.24.hu.
A világon jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az energiaellátás biztosítása, ami mindig fontos kérdés volt Közép-Európában – írja a Világgazdaság.
A Duna felmelegedésével, a Paksi Atomerőmű kisebb mértékű teljesítménycsökkenésével összefüggésben a hazai atomellenes politikusok és szervezetek továbbra is kongatják a vészharangot – vélekedik Hárfás Zsolt, az atombiztos blog szakértője .