A Marmolada Olaszország északkeleti hegyvonulatának legmagasabb csúcsa, és a Dolomitok királynőjeként ismert. A Dolomitok legnagyobb gleccsere 1888 óta felületének több mint 80 százalékát veszítette el. És a jégsapkát tanulmányozó tudósok szerint a jövője borús…

Egy új tanulmány szerint a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél, a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest már nem lehetséges.

Az olvadó jégsapkák nagyobb hatással lehetnek a nap hosszára, mint korábban gondolták – derült ki egy új kutatásból. Az éghajlatváltozásnak ez az ember okozta következménye lelassítja a Föld forgási sebességét, és ezzel megnöveli a nap hosszát.

Az éghajlatváltozás és a migráció két kiemelkedően fontos téma napjainkban, amelyek gyakran összekapcsolódnak a közbeszédben.

Ha az 1,5°C-os célt olyan nehéznek bizonyul elérni, nem kellene-e módosítani a párizsi megállapodást, hogy kevésbé szigorú célkitűzést határozzanak meg? Racionális-e továbbra is egy elérhetetlen célt követni?

A Párizsi Megállapodásban foglalt határértékek betartására nyitva álló ablak szűkül, de még nem zárult le. Az EU éghajlati szolgálata szerint a globális felmelegedés most először haladta meg az 1,5 Celsius-fokot egy egész éven keresztül.

Mivel a kibocsátások továbbra is emelkednek, és a természeti katasztrófák világszerte pusztítást végeznek, nem csoda, hogy az éghajlattal kapcsolatos aggodalom minden eddiginél nagyobb. A napenergiától az elektromos mobilitásig egy tanulmány öt érvet hoz amellett, hogy bizakodóak legyünk az éghajlattal kapcsolatban.

Az ENSZ mérföldkőnek számító jelentése szerint „minden fronton” több éghajlatvédelmi intézkedésre van szükség.

A megújuló energiaforrások három éven belül a világ első számú villamosenergia-forrásává válnak. A villamos energia iránti kereslet nagyon magas, és tovább növekszik – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből.