Dél-Afrika 1,5 billió rand (84 milliárd dollár) értékű tervet rakott a nemzetközi közösség elé az ország szénfüggő gazdaságának széndioxid-mentesítésére. A terv ötéves, és több mint 200 oldalban taglalja, hogyan lehetne úgy dekarbonizálni az országot, hogy az energiaszegénységnek is véget vessenek.

Nem könnyű átlátni a magyar energiaszektort több szinten átrendező, az elmúlt bő két évben megvalósult szövevényes tranzakciók sorozatát, amelynek főszereplői az állami MVM, a német E.On, továbbá az ugyancsak magyar kötődésű, de magántulajdonban álló MET, valamint az Opus. Az NRGreport megkíséreli – a részletekben nem elveszve – áttekinteni a folyamat főbb állomásait, egyben igyekszünk előre jelezni a lezártnak bizonyosan nem tekinthető átalakulás lehetséges folytatásának irányait.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét, számolt be az MTI. A dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.

2040-ig világszerte a nap- és szélenergia válik a domináns villamosenergia-forrássá; az olajfogyasztás előbb tovább emelkedik, majd visszafordíthatatlanul csökkenni kezd; a szén pedig végül Kínában is elkezd majd visszaszorulni. Ezzel együtt a tiszta energiaforrásokra való átállás még mindig nem történik elég gyorsan ahhoz, hogy elkerülhessük a katasztrofális mértékű klímaváltozást – hacsak a világ kormányai nem hoznak olyan erőteljes új politikai döntéseket, amelyek tovább mérsékelik a szén-dioxid-kibocsátást.

Erőteljes átrendeződés figyelhető meg a globális energiaszektorban a befektetői aktivitás fokozódása, illetve a tranzakciós piac élénkülése nyomán. A jelenség pedig már a hazai energiaszektor Csipkerózsika-álmából ébredező piacán is érzékelhető. A beruházásoknak köszönhetően létrejövő új eszközök többsége hamarosan a tranzakciós piacon is megjelenik majd, a következő évtized ezért jelentős részben erről szólhat a magyar energiaszektorban. Ez előrevetíti, hogy igencsak izgalmas időszak előtt állnak a hazai energiavállalatok – mondta el Ságodi Attila, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezető partnere a Portfoliónak.