2026-tól jelentősen módosul a magyarországi szélenergia-szabályozás. Könnyített térségek, enyhébb engedélyezés, új védőtávolsági és biztonsági övezeti szabályok nyithatják meg az utat az új szélerőmű-beruházások előtt.

Európai kormányok – köztük Németország, Nagy-Britannia és Dánia – január 26-án megerősítik, hogy továbbra is jelentősen bővíteni kívánják a szélerőművi kapacitásokat, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök egyre élesebben bírálja Európa zöldenergia-politikáját – derül ki a Reuters által látott, aláírás előtt álló nyilatkozattervezetből.

Új módszert dolgoztak ki a kartonpapír energiapotenciáljának mérésére, amely segítheti az erőműveket a hazai biomassza-források bővítésében.

A MET Csoport üzembe helyezte Ferrera Erbognone-i naperőművét, Olaszország első agrovoltaikus (Agri-PV) projektjét. A 10 MWp kapacitású létesítmény évente 15 GWh zöldáramot termel, hatezer háztartás energiaigényét fedezve. A fejlesztés új mérföldkő a MET megújulóenergia-portfóliójában.

A nap- és szélenergia-termelés 2025-ben először haladta meg a szénalapú villamosenergia-termelést a világon – derül ki az energetikai kutatóintézet, az Ember új jelentéséből. A szerzők szerint ez annak a jele, hogy a megújuló energiaforrások képesek tartani a tempót a rohamosan növekvő globális áramigénnyel.

Kína a tibeti fennsíkon építi a világ legnagyobb napelemparkját, amely 610 négyzetkilométeren terül el, és 5 millió háztartás energiaigényét fedezheti. A beruházás hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátása a vártnál hamarabb tetőzzön.

Távhőhálózatok segítik az északi és balti országokat az élmezőnybe.

A kutatók egy új, geotermikus energiával segített, sűrített levegős energiatárolási rendszert mutattak be.

Az egyik legerősebb árapály-energiát hasznosító turbina projekt finanszírozást nyert az Európai Unió Innovációs Alapjából.