A gáz rövid távon segíthet a kibocsátások csökkentésében, miközben az infrastruktúra átállítható alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra, állítja az IHS Markit új felmérése.

Döntött a világ hét legfejlettebb országa: 2021 végéig felgyorsítják az elfordulást a kibocsátáscsökkentés nélküli szénkapacitástokól, ideértve a szénerőművek számára nyújtott új kormányzati támogatásokat is.

A fémek és az ásványi nyersanyagokra koncentráló befektetők jó lóra tettek, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló verseny épp a malmukra hajtja a vizet. Brutális kereletnövekedési hullám várható.

A szárazföldi közlekedésben egyértelműen az elektromos meghajtásra tevődik át a hangsúly. Egyes elemzők szerint a közlekedés következő szegmense, amely áttér az elektromosságra, a repülés lesz. Ezt a mostani repülők jelentős üvegházgáz-kibocsátása is indokolná, amely a légi forgalom töretlen növekedése folytán a közeljövőben még a mostaninál is nagyobb részt fog kivenni az éghajlatváltozás hajtóerői közül.

Amikor a szállítás-közlekedési ágazat kibocsátáscsökkentési kihívásáról hallunk, elsősorban autók és más közúti járművek jutnak eszünkbe, pedig a hajózás helyzete e szempontból sokkal rosszabb. Az elektromos hajtás jelenléte a súlyosan dízelfüggő hajózásban is egyre inkább kézzel fogható, ha egyelőre kezdetleges állapotban is. Legutóbb Japánban jelentettek be az ágazat villamosítását szolgáló terveket, amelyek célja első körben a világ első elektromos meghajtású olajszállító tankhajójának megépítése. A bejelentés kissé meglepőnek tűnhet, de korábban Kína is szén szállítására alkotta meg a világ első elektromos teherhajóját. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy a klímaváltozásért felelősnek tartott fosszilis üzemanyagok kiváltását célzó intézkedések rövid távon és részben ezen energiahordozók felhasználását is elősegítik, ami rámutat a kibocsátáscsökkentési erőfeszítés összetettségére is.