Az egyre súlyosbodó aszály miatt Európa számos turisztikai szigete vízhiánnyal küzd. Egy új technológia azonban akár a levegő nedvességtartalmából is képes lehet ivóvizet előállítani, így új megoldást kínálhat a közműhálózattól távol eső ingatlanok számára.
Az egyre súlyosabb európai aszály nemcsak a gazdálkodókat sújtja, hanem minden fogyasztót: a vízhiány és a terméskiesések az élelmiszer- és energiaárak emelkedésén keresztül a háztartások pénztárcáját is elérik.
Európa újabb rekordokat döntő hőhullámot él át, de a szélsőséges időjárási események hatásai korántsem egyformán érintik az embereket. Kik vannak leginkább kitéve ezeknek a klímaváltozással összefüggő szélsőségeknek az öreg kontinensen?
A Velencei-tó kritikus állapotát az elhúzódó aszály, a csapadékhiány és az évtizedek óta megoldatlan vízgazdálkodási problémák okozzák.
2025-ben Nagy-Britanniában több mint 47 000 hektárnyi terület semmisült meg erdőtüzekben — ez a legnagyobb mértékű pusztítás a 2012 óta vezetett nyilvántartás kezdete óta. A szakértők szerint az ország „veszélyesen alul-felkészült” a klímaváltozás következményeire, miközben a tűzoltóság létszáma és anyagi támogatása az elmúlt években jelentősen csökkent. A gyorsan romló helyzet miatt sürgős állami beruházásokra lenne szükség a tűz- és árvízvédelmi rendszerek megerősítéséhez.
Európa vízválsága csendben mélyül, miközben a pazarlás egyre nagyobb terhet ró a gazdaságra. A víz- és energiarendszerek összefonódása miatt a klímaválság hatásai sokszorozódnak.
A Texasi Egyetem (Austin) kutatói egy szivacsszerű gélt fejlesztettek ki élelmiszer-maradékokból és természetes anyagokból, amely még száraz körülmények között is képes vizet kivonni a levegőből.
Egy új ausztrál fejlesztés lehetővé teszi zöld hidrogén előállítását szennyvízből és mezőgazdasági hulladékból, miközben a vízhiány és a környezetszennyezés problémáit is kezeli.
Idén március 21-e óta van egy világnap, amitől nem lesz ünnepi hangulatunk: ez a Gleccserek Világnapja. Az ENSZ ugyanis komoly figyelmeztetést adott ki: a világ gleccserei rekordsebességgel olvadnak, és ennek hatásai nemcsak a hegyekben, hanem a tengerpartokon, a mezőgazdaságban és a globális gazdaságban is érezhetők lesznek.