Egy tanulmány becslései szerint a kaliforniai csatornák napelemekkel való lefedése elegendő energiát termelhetne ahhoz, hogy Los Angeles az év nagy részében áramot kapjon.
Az olasz nemzeti statisztikai intézet szerint Olaszország egy év alatt 43 millió ember szükségleteinek kielégítésére elegendő vizet pazarol el.
A vízfogyasztás meghaladja a kínálatot. A folyamatos aszály miatt Európa-szerte megjelennek a vízadagolási intézkedések, a locsolástól kezdve az autómosási tilalmakig. Legutóbb Dél-Franciaország egyes részein tiltották be az úszómedencék árusítását, hogy így próbáljanak takarékoskodni az értékes erőforrásokkal. Ez a térkép mutatja a vízhiány által leginkább veszélyeztetett régiókat.
A vállalatok világszerte megkezdték működésük átalakítását, hogy elérjék a nettó zérós klímacélokat. A szénlábnyom minimalizálására irányuló intézkedések valóban létfontosságúak, de ugyanúgy a vízhiány és a rossz vízgazdálkodás környezeti problémái is. A nettó zéró kibocsátási célok elérése mellett a szervezeteknek csökkenteniük kell a vízlábnyomukat is, hogy mérsékeljék a vízellátási kockázatokat és biztosítsák a mindenki számára elérhető […]
A vízhiány egyre nagyobb problémát jelent Európában is. Ezért a víz újrahasznosítására ösztönzi az Európai Parlament a mezőgazdaság szereplőit, ezzel biztosítva az EU édesvízkészletét – írja az EP honlapja.
Amikor a klímaváltozás okozta vízhiányról esik szó, leginkább az ivóvízre és a mezőgazdaságban felhasznált vízre szokás figyelni, miközben az energiaipar is komoly haszonélvezője a Föld vízkészletének. A Magyarországon nem számottevő vízenergia mellett az fűtő- és üzemanyagok előállításában, valamint a hőerőművek és az atomerőművek hűtésénél is nagy szükség van a vízre.
A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.
A világ vízigénye egyre emelkedik a Föld népességének növekedésével, ezen igény kielégítése azonban, nagyrészt éppen az emberi tevékenység hatására mind nagyobb kihívásokba fog ütközni az előrejelzések szerint. A világ számos pontja jelenleg is vízválságot él át, amit részben a klímaváltozás, részben a vizek pazarló túlhasználata, részben a közvetett és közvetlen szennyezés idéz elő. A klíma- és műanyagválsághoz hasonlóan itt is égetően nagy szükség lenne új intézkedések bevezetésére és új, jellemzően kormányzati beruházásokra, másképp a következő évtizedekben olyan országok is megtapasztalhatják a vízhiányt, amelyek eddig nem.
A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra csaknem 10 milliárd lakost számláló emberiségnek- mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a Pest megyei Gödöllőn.
