Nem volt ilyen 20 éve: Oroszország ma hajnalban megszakította az áramszolgáltatást Finnország felé, mivel állítása szerint az ország nem fizetett.
Ukrajna gázszállító rendszerét „évtizedek óta” nem javították, és ott „bármelyik pillanatban felrobbanhat” valami – fogalmazott Vlagyimir Putyin azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Oroszország növelhetné-e az Ukrajnán keresztül történő Európába irányuló földgázexportot. Az ukrán átvitelirendszer-irányító társaság vezérigazgatója cáfolta ezt, felhívva a figyelmet, hogy épp az orosz gázinfrastruktúra balesetei járultak hozzá a gázválság kialakulásához. Az EU és az Egyesült Államok is azt szeretné, ha Ukrajna 2024, a mostani szerződés lejárta után is részt venne az európai orosz gázszállításokban, és a jelek szerint erre az orosz fél is hajlik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem használja fegyverként a gázt, és kész segíteni Európa energiaválságának enyhítésében, miközben az EU rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze az egekbe szökő árak kezelésére.
Az USA nemzeti érdekekre hivatkozva lemondott az Oroszországot Németországgal összekötő, Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról.
Klímaválság ide, kibocsátáscsökkentés és fenntarthatóság oda, Oroszország számára továbbra is az olaj- és gázipar jelenti a legfontosabb bevételi forrást. A világ legnagyobb országának állandóan magas szinten kell tartania az energiahordozók kutatását és a kitermelést, ami csak újabb és újabb lelőhelyek folyamatos termelés alá vonásával valósítható meg. A következő években az északi-sarkvidéki óriásprojekt lehet az orosz olajipar legfontosabb beruházása.
Az elmúlt hetekben két olyan konfliktus is kiújult, ami komoly hatással lehet az olaj világpiaci árára. Az Egyesült Államok háborúval fenyegette Iránt, míg Oroszország geopolitikai törekvései egyre jobban zavarják Fehéroroszország vezetőjét. Miből erednek az államok közötti konfliktusok? Melyik lehet nagyobb hatással az olajárra? Ezeket a kérdéseket jártuk végig.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök felavatta szerdán Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait.
→ Tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy a romániai tengeri mezők gázával végleg megszűnhet az orosz gáztól való függés Magyarországon.
→ A román gáz kitermelését azonban nem kezdték el, sőt, jelenleg Magyarország exportál rengeteg gázt és áramot Romániának.
→ Október közepén a Mol-hoz tartozó Földgázszállító Zrt. megnyitotta a jelentkezést egy új, alapvetően orosz érdekeltségű, Szerbia felől épülő gázvezeték használatára, amin keresztül elvben több gáz jöhet az országba, mint amennyire Magyarországnak szüksége van.
→ Ez az új vezeték alkalmas lehet arra, hogy az oroszoknak Ukrajnára ne legyen szükségük a gázüzletben.
→ A nagy leszakadási kísérlet így fordulhat egy új orosz függésbe.
→ Ám közben úgy tűnik, hogy sikerült a magyar kormánynak elkerülni, hogy hosszú távú gázszerződést kelljen kötnie a Gazprommal.
Fontos megállapodásokat fogunk aláírni a gazdaság, a szociális biztonság és a sport területén folytatandó együttműködésről Vlagyimir Putyin orosz elnök október 30-i budapesti látogatásakor – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek szerdán Moszkvában.
