Az orosz nyersolajra kivetett szankciók eddig “teljesen kudarcot vallottak”, és az új árplafonok is lényegtelennek bizonyulhatnak – mondták elemzők a CNBC-nek. Az Európai Unió azt tervezi, hogy vasárnaptól betiltja az Oroszországból származó finomított kőolajtermékek, köztük a gázolaj és a repülőgép-üzemanyag behozatalát. Az árplafont “pénzügyi diplomával rendelkező bürokraták találták ki. Egyikük sem érti igazán az olajpiacokat” – mondta Paul Sankey, a Sankey Research elnöke és vezető elemzője a CNBC “Streets Sign Asia” című műsorában február 2-án.
Európa ismét arra készül, hogy fokozza az orosz olajbevételekre nehezedő nyomást, és megpróbálja kimeríteni Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát, miközben a Kreml közel egy éve tartó ukrajnai támadása elhúzódik.
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.
Egy olyan időszakban, amikor Európa nem éppen tűnik ideális piacnak az orosz gáz számára, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin a Török Áramlat gázvezeték kiegészítését és bővítési lehetőségeit vizsgálja. Ha ez megvalósul, akkor Törökország szó szerint megduplázná az orosz gázzal szembeni kitettségét. Kockázatvállalás vagy a két ország pusztán csak a józan ész győzelmére fogad?
Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.
Nem volt ilyen 20 éve: Oroszország ma hajnalban megszakította az áramszolgáltatást Finnország felé, mivel állítása szerint az ország nem fizetett.
Ukrajna gázszállító rendszerét „évtizedek óta” nem javították, és ott „bármelyik pillanatban felrobbanhat” valami – fogalmazott Vlagyimir Putyin azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Oroszország növelhetné-e az Ukrajnán keresztül történő Európába irányuló földgázexportot. Az ukrán átvitelirendszer-irányító társaság vezérigazgatója cáfolta ezt, felhívva a figyelmet, hogy épp az orosz gázinfrastruktúra balesetei járultak hozzá a gázválság kialakulásához. Az EU és az Egyesült Államok is azt szeretné, ha Ukrajna 2024, a mostani szerződés lejárta után is részt venne az európai orosz gázszállításokban, és a jelek szerint erre az orosz fél is hajlik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem használja fegyverként a gázt, és kész segíteni Európa energiaválságának enyhítésében, miközben az EU rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze az egekbe szökő árak kezelésére.
Az USA nemzeti érdekekre hivatkozva lemondott az Oroszországot Németországgal összekötő, Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról.
