Az amerikai tisztviselők által átvizsgált új hírszerzési adatok arra utalnak, hogy egy ukránbarát – valószínűleg ukránokból vagy oroszokból álló – csoport szeptemberben megtámadta az Északi Áramlat gázvezetékeket, de biztos következtetések még nincsenek – jelentette kedden a New York Times.

A gázkereskedelem viszont aligha fog visszaálli egykori állapotára a katonai konfliktus pusztításai miatt.

Moszkva már az ukrajnai háború előtt sem volt túl bizakodó az olajkitermelési kilátásait illetően. A tavaly februári inváziót megelőzően az orosz kormány azt feltételezte, hogy a nyersolaj és gázkondenzátum kitermelése 2019-ben tetőzik. Azóta sok minden változott, ami a kilátásokat még inkább borúsabbá teszi. A külföldi nagyvállalatok és számos olajmező-szolgáltató vállalat kivonult Oroszországból; az uráli nyersolajjal most nagy árengedményekkel kereskednek, hogy ázsiai vevőket csábítsanak; és Moszkva petrodollár-szükséglete a szövetségi költségvetés finanszírozásához megnőtt, ami tovább növelte az orosz olaj- és gázipari vállalatok terheit. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a BP legutóbbi hosszú távú előrejelzésében miért jósolja, hogy az orosz kitermelés 2035-re 25-42%-kal csökkenhet.

Az orosz nyersolajra kivetett szankciók eddig „teljesen kudarcot vallottak”, és az új árplafonok is lényegtelennek bizonyulhatnak – mondták elemzők a CNBC-nek. Az Európai Unió azt tervezi, hogy vasárnaptól betiltja az Oroszországból származó finomított kőolajtermékek, köztük a gázolaj és a repülőgép-üzemanyag behozatalát. Az árplafont „pénzügyi diplomával rendelkező bürokraták találták ki. Egyikük sem érti igazán az olajpiacokat” – mondta Paul Sankey, a Sankey Research elnöke és vezető elemzője a CNBC „Streets Sign Asia” című műsorában február 2-án.

Európa ismét arra készül, hogy fokozza az orosz olajbevételekre nehezedő nyomást, és megpróbálja kimeríteni Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát, miközben a Kreml közel egy éve tartó ukrajnai támadása elhúzódik.

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.

Egy olyan időszakban, amikor Európa nem éppen tűnik ideális piacnak az orosz gáz számára, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin a Török Áramlat gázvezeték kiegészítését és bővítési lehetőségeit vizsgálja. Ha ez megvalósul, akkor Törökország szó szerint megduplázná az orosz gázzal szembeni kitettségét. Kockázatvállalás vagy a két ország pusztán csak a józan ész győzelmére fogad?

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.

Nem volt ilyen 20 éve: Oroszország ma hajnalban megszakította az áramszolgáltatást Finnország felé, mivel állítása szerint az ország nem fizetett.