A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz. 

A városi légszennyezés egyre több komoly egészségügyi problémával függ össze – már tudjuk, hogy régen nem csak a tüdőnkért kell aggódnunk, ha ilyen környezetben élünk. A légszennyezettség sok más betegséggel is összefügg, ezért tényleg sürget az idő, hogy kipucoljuk a nagyvárosaink levegőjét.

Úgy tűnik, hogy az ivóvízben levő mikroműanyagok minimális egészségügyi kockázatot jelentenek csak, állítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a témában írt első jelentésében. Igaz, ezt a jó hírt azonnal be is árazták, mondván korlátozott ismereteink vannak csupán a témában, amit érdemes volna alaposabban kutatni. „Sürgősen többet kell tudnunk” – írta jelentésében a WHO.

Eredménnyel zárult a katowicei klímacsúcs. A résztvevők megállapodtak a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről is.

Bár a korábban hozott járműkorlátozó intézkedések segítettek Mexikóvárosnak abban, hogy a 1992-ben az ENSZ által ráragasztott „Világ legjobban szennyezett városa” címet már ne viselje, az újabb intézkedések nem bizonyulnak kellően hatékonynak a légszennyezés megfékezésében. 

Globális szinten hárommillió ember halálát okozta a légszennyezés 2012-ben, népességarányosan tekintve Magyarország a nyolcadik a fekete ranglistán – derül ki a WHO friss tanulmányából.

Nagy vihart kavart az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatásra specializálódott nemzetközi ügynöksége, az IARC legutóbbi jelentése, melyben a kezelt húsokat is felvették a rák kockázatát növelő anyagok listájára. Ugyanezen a listán van a palagáz is.