A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) jelentése szerint a felmelegedő időjárás hatással lesz az egészségre, a természetre és a gazdaságra. Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik – jelentették hétfőn, figyelmeztetve az emberi egészségre, a gleccserek olvadására és a gazdasági tevékenységre gyakorolt következményekre.

A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. És ennek az időjárási eseménynek a legnagyobb hatásait valószínűleg csak jövőre fogjuk látni. Mire számíthatunk tehát?

Extrém esőzések, árvizek és tomboló erdőtüzek pusztítottak idén nyáron Európában, ami nem sok jót jelent.

Mivel Európát idén nyáron már a második hőhullám fenyegeti. De mi volt a kontinensen valaha mért legmagasabb hőmérsékleteket?

A WMO közleménye szerint a perzselő hőhullámok során a globális hőmérsékleti rekordok megugrottak, ez okozhatta a megdöbbentő statisztikát.

A Meteorológiai Világszervezet szerint a hőt csapdába ejtő üvegházhatású gázok és az El Niño hatására a világ éghajlata egyre távolabb kerülhet a megszokottól. A globális hőmérséklet a következő öt évben valószínűleg rekordszintre emelkedik – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Egyre nagyobb az esély, hogy öt éven belül átlépi a Föld a párizsi egyezményben rögzített másfél Celsius-fokos klímacélt – írja a Qubit  az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, a WMO közleménye alapján.

A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization – WMO) szerint az elmúlt hetekben tapasztalt szibériai forróság elérte az aggasztó szintet.  

Ed Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést – írja a masfelfok.hu.