Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahasznosítható papírpalackot a Coca-Cola – adta hírül az MTI.

Július elsejétől tilos lesz forgalomba hozni az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák – adta hírül az MTI az ITM emlékeztetőjét.

Egymás után álltak elő a multik a fenntarthatósági célokat megfogalmazó stratégiákkal, és a körforgásos gazdaságról is egyre többet hallani. Az alábbi cikkünkben összeszedtük a legfontosabb alapfogalmakat, valamint utánajártunk, hogyan próbálnak csatlakozni a legnagyobb hazai cégek a körforgásos gazdasághoz, illetve, hogy miért fontos az, hogy ne csak vállalati szinten beszéljünk a fenntarthatóságról.

Noha a zöld csomagolások mind az előállítási technológiát, mind a felhasznált alapanyagokat illetően a környezetterhelés csökkentésére törekszenek, és az alkalmazott módszerek jelentős része valóban előrelépést mutat, néhány esetben mégis problémát jelenthetnek a környezetre nézve.

A zöld csomagolások speciális anyagokból, egyedi gyártási technológiákkal készülnek. A zöld csomagolási megoldások gyakran biológiailag lebomló és újrahasznosítható anyagokat tartalmaznak, a szintén zöld gyártási folyamatoknak köszönhetően pedig csökken a gyártásuk során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is.

Az ma már nem kérdés, hogy elkerülhetetlen egyfajta radikális megújulás a háztartási hulladékok jelentős részét kitevő csomagolások tekintetében. A zöld csomagolások mind az előállításuk technológiáját, mind pedig a felhasznált alapanyagok tekintetében a környezet védelmére, a fenntartható fejlődés elősegítésére törekszenek.

Döbbenetes mennyiségű csomagolóanyagot dobunk ki nap mint nap: csak ebből évente 80,1 millió tonna szilárd hulladék keletkezik az Egyesült Államokban, ami az ottani teljes hulladék mennyiségének csaknem 30%-a. A vásárlók azonban akár többet is fizetnének egy-egy termékért, ha azt környezetbarát csomagolással vehetnék meg.