Az Egyesült Államokban új eszköz oldhatja meg 22 millió háztartás energiaellátását, a tengeri megújuló energiát hasznosítva. Három amerikai kutatócsoport közös munkájának eredményeként létrejött kutatási eszközkészlet segíti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiák valós adatokon alapuló értékelését és fejlesztését.

Az úszó tengeri szélerőművek technológiája lehetővé teszi a mélyebb vizeken történő energiatermelést, ezzel új lehetőségeket nyitva a megújuló energiaforrások terén. Eddig a tengeri szélenergia jellemzően sekély vizekhez volt kötve, de az úszó szélerőművek hatására megváltozik.

Élénk a naperőművek tranzakciós piaca, azonban az állam által nemrég bejelentett, az MVM számára a külföldi tulajdonszerzés esetére létesített elővételi jog fékezheti ezt. Az elővételi jog gyakorlásának részletei még nem ismertek, a piaci szereplők a következő hónapokban feltehetőleg többször is konzultálnak erről a döntéshozókkal – derült ki a KPMG erről szóló üzleti reggelijén.

Több uniós ország ambiciózus terveket hajt végre annak érdekében, hogy az Északi-tengert zöld energiahellyé alakítsa. De mi történik, ha a globális felmelegedés miatt csökken a szélsebesség?

Miért a hó és a hegyek kombinációja hozza létre a legeredményesebb naperőművet? Svájc leghosszabb gátjára napelemekből álló kígyózó falat erősítettek, amely segít abban, hogy a téli hónapokban is maximalizálják a zöldenergia-termelését.

A hidrogént a jövő zöld energiahordozójaként szokták emlegetni, egyik fajtája azonban több kárt tehet a bolygóban, mint a fosszilis energiahordozók.

Egy új lakás vásárlása mindig nagy befektetés, ezért érdemes arra is figyelni, hogy minél energiahatékonyabb otthont vásároljunk, ami hosszú távon rengeteg pénzt fog megtakarítani nekünk. Most mutatjuk, hogy mikre érdemes figyelni, ha a házvásárlásnál az energiahatékonyság is fontos szempont.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét, számolt be az MTI. A dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.

Legalábbis a Zöld nevű adatbővítő csomag esetében.