Október 31-én kezdődött és november 12-ig tart az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája Glasgow-ban. Egy hét után a legfontosabb kérdések már eldőltek, a vezetők és pénzügyi elemzők optimisták, hogy a tárgyalások olyan változásokhoz vezetnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az üzleti élet nagyobb szerepet játsszon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – írja a Reuters.

Az üzleti szereplők rámutattak a világ vezetőinek több olyan lépésére, amelyek szerintük lendületet adhatnak a fenntartható üzleti és befektetési erőfeszítéseknek. Ezek közé tartozik az összesen 130 billió dolláros vagyonnal rendelkező pénzügyi cégek ígérete, hogy az éghajlatváltozásra összpontosítanak, egy globális szabványügyi testület létrehozása a vállalati klímavédelmi állítások vizsgálatára, valamint a metánkibocsátás csökkentésére és az erdők megmentésére tett vállalások. A megdöbbentő mértékű erdőirtás megállításáról szóló megállapodás a Cop26 első hetének egyik csúcspontja volt, több mint 100 világvezető megállapodott abban, hogy 2030-ig visszafordítják az erdőirtást. Döntő fontosságú, hogy Brazília, ahol az utóbbi időkben hatalmas esőerdőket irtottak ki, az aláírók között volt.

A szén égetése során keletkező üvegházhatású gázok a legmeghatározóbbak az éghajlatváltozásban, ezért a világ szénről való leszoktatása kritikus fontosságú. „Úgy gondolom, kijelenthetjük, hogy a szénfelhasználás vége látható” – mondta Alok Sharma, a csúcstalálkozó brit elnöke. Ezt például arra alapozta, hogy huszonöt ország írta alá a megállapodást arról, hogy 2022-ig megszüntetik a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátással járó külföldi projektek finanszírozását.

Aniket Shah, a Jefferies ügyvezető igazgatója szerint bár sok lépésből hiányoznak a konkrét ígéretek, ezek a lépések azt mutatják, hogy globális konszenzus alakul ki az éghajlatváltozás kezelésére.

"A szándékok egyértelműsítésének olyan jelentősége van, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni" – mondta Shah. Rámutatott az indiai miniszterelnök, Narenda Modi által november 1-jén kitűzött célra, miszerint országa 2070-re eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérését. Bár két évtizeddel később, mint amennyire a tudósok szerint szükség lenne a katasztrofális éghajlati hatások elhárításához, a vállalás még mindig több, mint amit India korábban felajánlott, és a fejlett országok pénzügyi segítségével fel lehetne gyorsítani, mondta Shah.

Peter Lacy, az Accenture globális fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős vezetője szerint a befektetők és a vállalatok számára a konferencia legjelentősebb lépése az volt, hogy november 3-án létrehozták a Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványok Testületét, amelynek célja, hogy a vállalatok számára alapkövetelményt teremtsen az éghajlatra gyakorolt hatásuk leírására, amit Lacy sorsfordító pillanatnak nevezett.

A RÉSZLETEK HIÁNYA

A kritikusok szerint a konferencia számos kulcsfontosságú bejelentése nem tartalmaz konkrétumokat, és a vállalatoknak jelentős mozgásteret ad. A bankok, biztosítók és befektetők például vállalták, hogy 2050-re nettó nullára csökkentik a kibocsátást, de a csoport sajtónyilatkozata szerint minden szervezet saját nettó nullás kötelezettségvállalásokat tett, amelyek között átfedések lehetnek.

Leslie Samuelrich, a bostoni Green Century Capital Management elnöke, aki nem fosszilis tüzelőanyag-részvényekbe fektet, azt mondta, aggódik, hogy a nagyobb befektetési cégek azért csatlakoztak ilyen gyorsan a Glasgow-ban meghirdetett szén-dioxid-csökkentési ígéretekhez, mert azok feltételei túl könnyen teljesíthetők.

Sok nagy nyilatkozatot tettek a résztvevők, amelyekben viszont nem szerepelnek a részletek: pontosan mikor, mennyit, ki és mit fog csinálni, mondta Helen Mountford, a World Resources Institute éghajlatért és gazdaságért felelős alelnöke.

Más pénzügyi vezetők szerint azonban elkerülhetetlen, hogy a vállalatok az ügyfelek nyomására és a nyereség miatt a kibocsátás csökkentésére kényszerüljenek. Mark Haefele, a UBS Global Wealth Management befektetési igazgatója szerint az ígéretes területek közé tartozik a megújuló energia, a közlekedés és az akkumulátorok.

David Waskow, a World Resources Institute nevű nonprofit szervezet egyik igazgatója pénteken újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen azt mondta, hogy optimistább, mint egy héttel ezelőtt, és bízik benne, hogy a résztvevők értelmes megállapodásokat fognak kötni.

Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte az ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök. Áder szerint Magyarország a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Áder János a konferencia pozitívumai közé sorolta, hogy az indiai miniszterelnök vállalta, hogy országa 2070-re klímasemleges lesz, és 2030-ra az áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni.