Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

E-mobilitás: A változás megállíthatatlan

NRGreport | 2018.11.23. 06:55

Jelenlegi felfutása és fejlődése mellett sem biztos, hogy az elektromos meghajtás lesz a jövő domináns rendszere a közlekedésben, az azonban már nem kérdés, hogy a technológia dinamikus térnyerése lendületvesztés nélkül száguldhat a közeljövőben, amellyel minden piaci szereplőnek érdemes tervezni – hívta fel a figyelmet Kovács Csaba energetikai szakértő, a KPMG partnere.

A plug-in-hibrid és a tisztán elektromos járművek állománya a világban tavaly több mint 50 százalékos éves növekedést követően meghaladta a három milliót. Mindezzel együtt az utakon futó járműveknek egyelőre mindössze 0,3 százaléka nem fosszilis üzemanyaggal hajtott.

A helyzet azonban rendkívül gyorsan változik: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) idei előrejelzése szerint: 2030-ra az alapforgatókönyv alapján 125 millió ilyen jármű lesz a világban. Kemény szabályozási változások és az eddigieknél is határozottabban szigorodó környezetvédelmi előírások mellett viszont akár a 220 millió elérésére is lát esélyt a nemzetközi szervezet.

Robbanásszerű változás indult el. Az autóipari szakértők ugyan még nem teljesen egységesek abban, hogy a villamos energia a jövő domináns meghajtási rendszere, de az elektromos járművek kétséget kizáróan helyet nyertek maguknak a közlekedésben – emelte ki megkeresésünkre Kovács Csaba.

A helyzet megértéséhez érdemes talán tisztázni, hogy milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy az egyébként rendkívül nehezen mozdítható kialakult struktúrákban elindulhatott egyfajta változás. A lökést egyértelműen a klímavédelem erősödése adta meg. Ezzel párhuzamosan fejlődött a villamosenergia-tárolási technológia egészen addig a szintig, amely már alkalmassá tette az ezzel hajtott járműveket, hogy bizonyos területeken alternatívát jelentsenek a hagyományos meghajtású gépjárműveknek. A technológiai fejlődés párosult a gazdasági érdekekkel – ezen belül is elsősorban az olajtól való függés mérséklésének lehetőségével: villamos energiát többen képesek előállítani, mint amennyi állam érdemi olajkinccsel rendelkezik. Mindemellett egyéb tényezők – például a dízelbotrány – is segítették a gátak lebomlását.

Az e-mobilitás terjedése ma még nagyon hasonló a megújulók térnyeréséhez: versenyképességükhöz támogatásra van szükség, e nélkül a járművek még túl drágák. Ösztönzés azonban van, egyes országokban meglehetősen széleskörű és határozott. A kínálattal sem lesz várhatóan gond, hiszen az összes nagy gyártó megjelent már ezen a piacon, és igen dinamikus növekedést ígérnek a szegmensben. Lendületesen elindult az infrastruktúra (például a töltőállomások) kiépítése is – szögezte le a szakértő.

A trend Magyarországon is egyértelműen érezhető, a keresleti áttörés azonban még várat magára. Jelentős változáshoz arra lenne szükség, hogy az e-mobilitás iránt érdeklődő vállalkozások és magánszemélyek megfelelő információkkal rendelkezzenek, és érdemi támogatást kapjanak az e-mobilitásban való részvételre. Messze nem olyan egyszerű ugyanis ez a kérdés, mint azt alaposabb vizsgálat nélkül gondolnánk.

Számos cég elvben elkötelezett és érdeklődő Magyarországon is, de nem tudja egyértelműen felmérni, hogy milyen előnyei lehetnek a járműflotta elektrifikációjának. Ahhoz, hogy az elérhető előnyök és esetleges hátrányok egyértelműen értékelhetőek legyenek, alapos vizsgálatra van szükség. Milyen céllal használja valaki a cég gépjárművét? Hogyan, hol oldható meg a töltés? Miként lehet ezt finanszírozni?  Hogyan kell, hogy viszonyuljon ez az egyéb, olyan gépjárművek használóinak költségtérítéséhez, akiknél az elektromos meghajtású jármű nem megfelelő? Szükséges-e mérés és nyilvántartási rendszer a szükséges elszámolások megvalósításához? Számos kérdés, amit tisztázni kell, nincs kialakult gyakorlat, amely alkalmazható lenne, így sokak számára egyelőre egyszerűbb maradni a hagyományos meghajtásnál ott is, ahol ez nem feltétlenül indokolt.

A jelenlegi várakozások alapján a jövő itthon is az e-mobilitás térnyerését hozza. A töltési szolgáltatás fizetőssé válik majd – remélhetőleg a sokszereplős versenypiac alakul ki ezen a területen. A piaci struktúra elsősorban szabályozási kérdés: milyen engedély kell majd ehhez? Hogyan kell meghatározni az árat? Lesz-e központi szereplő? Miként valósul meg a töltőkhöz való hozzáférés?

Az elektromobilitás terjedésével egyértelműen szükség lesz hálózatfejlesztésre, és közvetetten az elektromobilitást kiszolgáló termelői energiamix is kapcsolódik a végső környezeti megítéléshez. Az elektromos járművek az okos otthonok és okos hálózatok szerves részeként szerepet kaphatnak majd az energiahatékonyság előmozdításában is.  

A fejlődéssel kapcsolatos nyitott kérdések mellett számos helyen merül fel a kérdés, mennyivel környezetkímélőbb forma ez mint a fosszilis üzemanyag, ha a villamos energiát például szénerőművek termelik. Az akkumulátorgyárak működése mennyire fenntartható? – utalt a két leggyakoribb felvetésre Kovács Csaba. A környezeti hatások mellett a gazdaság egyéb területeit érintő változásokra is érdemes készülni, hiszen a hagyományos gépjárműipart kiszolgáló beszállítói kör jelentős része komoly piacoktól esik el. A járműhasználati szokások átalakulnak, érzékenyen érintve az üzemanyaghoz kapcsolódó kiskereskedelmi tevékenységet és a gépjárművek szervizhálózatát. A járművek hajtásának változása jelentős mérföldkő több kapcsolódó szektor életében is, de az igazi fókusz már az önvezető járművek fejlesztésén és tesztelés van. Az ahhoz kapcsolódó változás ugyanis valóban radikális lesz.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.