Fenntarthatóság

Kapitalizmus és fenntarthatóság – lesz-e bőséges gyermekáldás?

NRGreport | 2020.06.19. 11:19

A múltban az a szemlélet dominált, hogy a vállalatok csak részvényesek felé tartoznak felelősséggel. De az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján egyre világosabban látszik az ESG térnyerése.

(Az ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése és a célja pedig, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét. Az ESG-szemlélet három fő területet vizsgál az értékelése során: a gazdálkodó szervezet okozta környezeti hatások, a társadalmi kérdések kezelése a szervezeten belül és kívül, a felsővezetők tevékenysége és az általuk kialakított döntési mechanizmusok.)

2019 nyarán az amerikai Business Roundtable megkérdőjelezte az évtizedek óta uralkodó dogmát, mely szerint egy vállalat kizárólag a részvényeseinek tartozik felelősséggel, ami akkor még csak puszta szándéknyilatkozatnak tűnt, de a Fidelitynél úgy gondolják, a helyzet most változni fog. A válság alatt is megfigyelhető volt, hogy a fenntartható üzleti modellel rendelkező vállalatok részvényei jobban teljesítettek– írja a Portfolio. A globális cégek nem remélhetik, hogy a tevékenységüket (és profitjukat) érintő egyre szigorúbb nyilvános ellenőrzés közepette változatlan formában folytathatják a működésüket, miközben a tágabb gazdaság a túlélésért küzd.

Úgy véljük, hogy nem csupán a befektetők, hanem általánosságban a társadalom is azt követeli majd a vállalatoktól, hogy a rövid távú profit helyett az érintettek, vagyis a dolgozóik, a környező közösségek és a beszállítók érdekeit helyezzék előtérbe, hogy így garantálják cégük hosszú távú fenntarthatóságát és életképességét

– teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Az elmúlt hetekben nyújtott jó teljesítményük hatására tovább javult a fenntartható módon működő vállalatok elismertsége. Egy közelmúltban végzett kutatás során arra az eredményre jutottak, hogy a legjobb Fidelity ESG-minősítéssel rendelkező vállalatok csoportként vizsgálva a válság sűrűjében 3,8 százalékkal jobb, míg a leggyengébb minősítésűek 7,8 százalékkal gyengébb teljesítményt nyújtottak, mint a referenciaindex. Ugyanez ágazati szinten is tapasztalható volt.

A 2689 minősített vállalat átlagát tekintve minden egyes ESG-minősítési szint 2,8 százalékponttal jobb részvényteljesítményt jelentett a referenciaindexhez képest. A kötvények kapcsán hasonló eredményekre jutottak. A legjobb ESG-minősítésű értékpapírok az év eleje óta március 23-ig 9,2 százalékot, míg a leggyengébb minősítésű csoport tagjai átlagosan 20 százalékot estek. Ez az összefüggés akkor is fennáll, ha az eredményeket annak figyelembe vételével korrigálják, hogy a jobb hitelminősítés potenciálisan jobb ESG-minősítést is eredményez.

A kutatásból arra következtettek a Fidelitynél, hogy ami eleinte válogatás nélküli és pánikszerű eladási hullámnak tűnt, az valójában nagyon is különbséget tett a vállalatok között annak alapján, hogy mennyire figyelnek oda a fenntarthatóság kérdéseire.

A válság rávilágított a közegészségügy, a migráció és az éghajlatváltozás összefüggéseire is. Az éghajlatváltozás által előidézett migrációnak messzemenő következményei lesznek a járványvédelem területén, és az állami és a magánszervezeteknek szorosan együtt kell működniük ahhoz, hogy pontosan megértsék és kezelni tudják ezeket a jelenségeket.

Az állami és a magánszféra fenntarthatósággal kapcsolatos további együttműködése előtt nyithat utat az EU Green New Deal nevű programja. Az Unió vállalta, hogy a következő évtizedben bevezet egy ezermilliárd euró összértékű tervet, és hogy 2050-re eléri a széndioxid-semlegesség állapotát. A programot az Európai Befektetési Bank (EIB) forrásaiból és az állami és a magánszféra közös befektetéseiből tervezi finanszírozni.

Bár a program általános céljait illetően nagy az egyetértés a tagállamok között, a források elosztásakor már kompromisszumokra is szükség lesz. Azok a régiók, amelyeket – gazdaságilag és társadalmilag – legsúlyosabban fog érinteni az, hogy megoldást kell találniuk a klímaváltozást előidéző problémákra, várhatóan nagyobb arányban részesülnek majd a forrásokból. Például a szénre nagyobb arányban támaszkodó kelet-európai országok több pénzhez jutnak, hogy átállhassanak a zöld gazdaságra és átképezhessék a dolgozóikat. Az, hogy a beruházások pontosan hol valósulnak meg, egyelőre nem ismert, de az valószínű, hogy lesznek olyan ágazatok, amelyek nyertesként kerülnek ki a folyamatból.

A megújuló energiaforrások területe, a legnagyobb energiafelhasználó ágazatok (az acélipar, a vegyipar és a cementipar) szénfelhasználásának csökkentését lehetővé tevő technológiák, valamint az elektromos járművek ellátási láncában részt vevő vállalatok várhatóan komoly forrásokhoz fognak jutni. A fenntartható élelmiszergyártás szintén a nyertesek között lehet, mivel az EU kiemelt célként kezeli az élelmiszerbiztonság területét, és ösztönözni kívánja az új mezőgazdasági és halászati módszerek bevezetését, miközben csökkentené a kártevőirtó szerek, a műtrágyák és az antibiotikumok felhasználását az állattenyésztésben és a növényterjesztésben.

Válságok idején felgyorsul a történelem. A trendek felpörögnek − vagy hirtelen eltűnnek, hogy újak vegyék át a helyüket. Lehet, hogy most is egy olyan szakasz küszöbén állunk, melyben tartósan átalakulnak a szabályozói tevékenység alapjai, a kormányoknak és a jegybankoknak pedig új módszerekkel kell előállniuk az évtizedek óta nem látott társadalmi és gazdasági fenyegetések leküzdéséhez.

Al-Hilal István szerint a befektetői szemszögből kialakított makrogazdasági feltételezéseket alaposan át kell értékelnünk: „Miközben e kihívások feldolgozásán igyekszünk, az a meggyőződés mozgat minket, hogy a jelentősebb mértékű állami beavatkozás, az aktív költségvetési politika, a vállalatirányítás és a fenntarthatóság, és persze Ázsia tartós gazdasági ereje az Új Gazdasági Világrend befektetési környezetének állandó jellemzői lesznek. A stabil, kockázattal korrigált jövőbeli hozamok biztosításának záloga az lesz, hogy sikerül-e rugalmas módszereket találnunk az előttünk álló változások átvészelésére.”

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.