A járványhelyzet miatt a turbinagyártásban és -összeszerelésben jelentkező zavarok ellenére sem esett vissza a szélerőművek telepítésének intenzitása 2020 első félévében Európában. A kihívásos gazdasági környezetben rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült az iparágnak bevonnia új szélerőműparkok finanszírozására, miközben a kontinensen működő turbinák rekord mennyiségű villamos energiát termeltek.
A szélenergia európai jövőjének feltérképezése érdekében a WindEurope áttekintette és összesítette az uniós tagországok Nemzeti Energia- és Klímaterveiben (NEKT) rögzített célkitűzéseket. A jelentés szerint 2019 végén az EU-ban – az Egyesült Királyságot már nem számítva – összesen mintegy 168,5 GW szélerőmű kapacitás működött, melyből 156,5 gigagawattot a szárazföldön telepített turbinák tették ki. A NEKT-ekben rögzített célszámok alapján 2030-ra az uniós szélerőmű kapacitás közel 340 GW-ra bővülhet (268,63 GW onshore és 71,27 GW offshore), vagyis a fenntarthatósági célok eléréséhez szükségesnek tartott évi 20 gigawattos tempónál lassabb növekedés várható.
Az egyes országok jelenlegi szélerőmű-állományának nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a maga 0,3 GW körüli kapacitásával csak Ciprust (0,2 GW), Luxemburgot (0,1 GW), Szlovákiát és Szlovéniát (egyaránt 0,003 GW), valamint a szélerőművel nem rendelkező Máltát előzi meg. Új szélerőművet Magyarország nem tervez építeni 2030-ig, – amivel Ciprus és Málta társaságában az EU három legkevésbé ambiciózus tagállama közé tartozik – az energia- és klímastratégiai dokumentumok szerint viszont legalább a már működő kapacitások felújítása, illetve élettartamának meghosszabbítása várható. A NEKT első változata alapján ugyanis 2030-ra teljesen eltűntek volna Magyarországról a szélerőművek. További részletekkel a Major András cikke a Portfolio-n itt olvasható.
NRGreport
