Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Kész az 55 pontból álló akcióterv, ami nélkül lehetetlen lesz elérni a nettó zéró célokat

NRGreport | 2020.10.17. 13:22

Energia, közlekedés, ipar, épületek és mezőgazdaság – ezekben a szektoroknak kell több és hatékonyabb innovációs fejlesztést mielőbb felmutatni, hogy a 2050-re beharangozott nettó zéró célkitűzés elérhető legyen. A francia tanácsadócég, a Capgemini nemzetközi szakértők több tucatjával dolgozta ki hozzá az 55 pontból álló Fit for Net-Zero akciótervet.

 

Ma azért használunk fosszilis energiahordozókat, mert nagy energiaigényt tudnak kis volumenben is biztosítani, olcsók és könnyen szállíthatók, és különböző formában tárolhatók. A fosszilis-mentes energetikai jövőkép megvalósításához azonban számos új technológiai megközelítésre és fejlesztésre lenne szükség – írja összefoglalójában a Capgemini akcióterve.

Az üvegházhatást okozó gázoktól való megszabadulás első lépése az lenne, hogy hogyan tudnánk energiát spórolni. De ettől még csak az energiahatékonyság terén léptünk előre, ezt követően még dekarbonizálni is tudni kéne azt az energiát, amit termelünk, fogyasztunk, amivel utazunk.

A tisztább energiákra való átálláshoz a 160 oldalas tanulmány 13 pontos akciótervet kapott maga az energiaipar számára:

1) Gigaléptékben kell gyártani új generációs szolármodulokat

2) Négyzetméterenként 30 százalékkal több villamosenergiát kell termelni kétfázisú napelemekkel

3) Még több úszó szélerőműre van szükség

4) Nagyszabású hidrogéntermelés szükséges (a megújulók révén növelni a zöld hidrogént)

5) Biometánt ipari mennyiségben kell tudni előállítani, költséghatékony módon (Hat nagyszabású központ létrehozása és a költségek 30% -os csökkentése 2025-ig)

(Biometánt a biogázban található szén-dioxid és egyéb gázok leválasztása, illetve eltávolítása után kapunk, amely a földgáz minőségével egyenértékű -a szerk.)

6) A nap 24 órájában rendelkezésre álló villamosenergiát kell tudni termelni (tárolni) napenergiából 

7) Az összes európai szivattyús tárolókapacitást ki kell használni (Meglévő vízerőműveket kell felszerelni duzzasztótárolókkal)

8) Versenyképesség növelése a helyhez kötött villamosenergia-tárolás terén (A Li-ion akkumulátorokon túlmutató alternatívák -rövid és hosszú távon is tárolásra képes megoldások- kidolgozása szükséges)

9) A vásárlók mai digitális igényeinek -elérhetőség és időszakosság tekintetben is rugalmas- megoldása (Rugalmasság az egész intelligens energiaértéklánc mentén Európában, mind térben mind időben) 

10) Az elektromos hálózatok megerősítése, képesség tétele a 100 százalékos megújuló energiafelhasználás érdekében (Hálózatok, nagyfeszültségű egyenáram, tároló és innovatív technológiák kifejlesztése)

11) Gázhálózatok átalakítása: új, több fókuszú erőforrásban gondolkodás (biometán, hidrogén és széndioxid) 

12) Nagyobb arányú fűtési és hűtési hálózat telepítése az európai városokban, hogy csökkenjen a fosszilistől való függőségünk (A távfűtés és -hűtés kiaknázhatja a hőtárolásban, a hőhatékonyságban és a geotermikus energiában rejlő lehetőséget, épít a megújuló energiaforrásokra, hulladékfeldolgozásra, miközben javul a levegő minősége, csökken a zaj is)

13) Nagyobb mértékű költséghatékony és energiatakarékos széndioxid-befogási megoldásokra van szükség.

Az építőiparban a beton használatának csökkentésére, a közlekedésben a hidrogénnek nagyobb szerepet szánva fogalmaz meg ajánlásokat a tanulmány.

 

A tiszta technológiai portfólióba fektetett minden egyes euró várhatóan 9 euró bevételt generál az európai piacokon 2050-re – állítják a neves készítők, akik olyan vállalatokat képviselnek, mint az Engie, Siemens, AirFrance, InnoEnergy, Shell, Total és ThyssenKrupp. 

Forrás: Capgemini

Fotó: technologyforyou

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.