Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Egzisztenciális válságban a gáz, miközben Európára áramellátási problémák várnak

NRGreport | 2021.05.14. 07:48

Európának magasabb villanyszámlákkal és komoly ellátási válság kilátásaival kell szembenéznie, mivel a közművek nehezen tudják finanszírozni az új gáztüzelésű erőműveket, hacsak nem sikerül a bankok által előírt szigorúbb kibocsátási kritériumoknak megfelelni.

A fosszilis tüzelőanyagra épülő projektek finanszírozásának leállítása komoly problémát okozhat. A régió közműszolgáltatói áramellátási problémákat vízionálnak a szén- és atomtermelés fokozatos megszüntetése okán és egy öregedő infrastruktúrával néznek szembe.

A nemzetközi gyártók jó egy évtizede mondogatják, hogy a gázra igenis szükség van a szén-dioxid-mentesítés felé vezető úton.

Hogyan fordultunk el ennyire a gáztól?

A megújuló energiák csökkenő költségei és a feljövőben lévő technológiák, mint például a hidrogén – s az abban rejlő potenciál miatt – a gáz kiesett a pikszisből a politikai döntéshozók fejében.

Az éghajlatváltozás megállításának fokozott sürgőssége és a megújuló technológiák kiterjesztése miatt a befektetők és a döntéshozók többnyire haboztak nagyobb újabb üzemeket építeni a régióban.

A földgáz -erőműben elégetve- nagyjából a szén-dioxid-kibocsátás felét okozza.

A fennmaradó kibocsátásoktól való megszabadulás módja a szén-dioxid megkötésére szolgáló szén-dioxid-leválasztó és -tároló (CCS) technológia alkalmazása, azonban ez költséges.

A szén, illetve a lignit gyors visszaszorulása és a földgáz-felhasználás növekedése azt eredményezte, hogy Európában – a történelem során először – a gázerőművek váltak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókká az áramszektorban.

A gázinfrastruktúrából szivárgó metán sem segíti belátni a szénől való gázra való áttérés előnyeit.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke egy márciusi ipari eseményen elmondta, hogy 2050-re a nettó nulla kibocsátás felé vezető úton „a fosszilis gáznak csupán marginális szerepe lesz".

Tavaly a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy számolt, hogy az EU gázigénye 2030-ban 8% -kal alacsonyabb lesz, mint 2019-ben.

"Néhány fejlett piacon Európában, Észak-Amerikában és Ázsia egyes részein a földgáz egzisztenciális kérdésekkel néz szembe, különösen a nettó nulla célok bejelentését követően" – jelent meg az állítés az IEA World Energy Outlook című könyvének szerzőjének egy e-mailben.

Miközben nemrég arról olvashattunk, hogy a hidrogénbe vetett univerzális hit is megdőlni látszik.

Felmerülő átállási költségek – akkor mégis kell gáz?

Egyes beruházók és néhány közmű már elterelte a forrásaikat a gázról.

Európa öt legnagyobb villamosenergia-piacán – Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban – a fejlesztők több mint 60 gigawattnyi új gázerőmű-projektet jelentettek be – derül ki az S&P Global Market Intelligence adataiból – bár nagy valószínűséggel nem mindegyikük épül meg.

Az amerikai központú Global Energy Monitor áprilisi jelentése szerint az Európai Unióban tervezett vagy folyamatban lévő összes gázinfrastruktúra kiépítése 87 milliárd euró (105 milliárd dollár) átállási költséget eredményez.

A mintegy 30 milliárd euró értékű gázprojekteket tavaly törölték, elhalasztották vagy határozatlan időre elhalasztották, mivel nehézségeik adódtak a finanszírozás megszerzésével.

A megújuló energia költségei várhatóan tovább csökkennek, miközben a gázüzemek tulajdonosai ki vannak téve az EU szén-dioxid-árainak, amelyek tonnánkénti 50 euró feletti rekordszintet értek el, valamint az ingadozó nagykereskedelmi energiaáraknak.

Ha CCS-t írnak elő a szabályozók, ez az elemzők szerint több eurócenttel több költséget jelentene kilowattóránként, mivel a CCS további infrastruktúrát igényel, amihez összességében több üzemanyagra van szükség, hogy ugyanakkora mennyiségű villamosenergiát állítson elő.

A gáztermelés továbbra is gyors és hatékony mód arra, hogy új kapacitásokat biztosítsanak a kereslet kielégítése érdekében.

Mivel a közüzemek elzárkóznak attól, hogy elköteleződjenek, így több európai kormány arra törekszik, hogy inkább több áramot és cseppfolyósított földgázt importáljon, és közben fizet az üzemeltetőknek azért, hogy a gázüzemeket készenlétben tartsák, ha mégis hirtelen kellene a kapacitás. Ez pedig a fogyasztói energiaszámlákat is megnövelheti.

Európában, ahol a szénre már eleve nagyon nehéz finanszírozást szerezni, a hitelintézetek és a kormányok most a gázprojektek finanszírozására vonatkozó követelmények szigorítására tértek át.

Az Európai Beruházási Bank, Európa legnagyobb állami hitelezője, úgy újította meg hitelezési politikáját, hogy abból nagyrészt kizárja az új gázinfrastruktúrát az év végétől.

"Enyhén szólva a gáznak vége van. Annélkül, hogy beszüntetnénk a fosszilis tüzelőanyagok használatát, nem tudjuk elérni az éghajlati célokat" – mondta Werner Hoyer, az EBB elnöke januárban.

Az ipar és egyes kormányok keményen lobbiztak, mivel a Bizottság azt is fontolgatja, hogy a földgázüzemű erőműveket hogyan lehet a fenntartható pénzügyi rendszertan szerint besorolni, és a döntést az év későbbire halasztotta.

Ha a gázerőművek zöldnek minősülnek, feltéve, hogy CCS-sel vannak felszerelve, ez lehetővé tenné, hogy jövő évtől Európában fenntartható beruházásként forgalmazzák őket.

Ezzel együtt is látható, hogy Európa gázkorszakának lassan vége, és a hagyományos gáztermelés ablaka beszűkül. De még mindig szükségünk lesz valamekkora hiánypótlásra az elkövetkező 10-15 évben, így a gáznak valamilyen formában az energia-mix részének kell maradnia.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.