NRGreport
Menü

Kétszer annyi káros anyagot termelünk a húsokkal, mint a növényekkel

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-09-21 05:00

Még egy okunk van, hogy mindenki a növényalapú étrendet részesítse előnyben: egy friss kutatás szerint sokkal több, a klímaváltozást elősegítő káros anyag termelődik a húsért tenyésztett állattartással, mint a növényi termesztéssel.

Szakértők már évek óta mondják, hogy ha valaki szeretne egyénileg tenni valamit a klímaváltozás megfékezéséért, az első dolog, amire figyelnie kellene, az az étrendjének megváltoztatása. Magyarország nagy húsevő náció, sokkal több húst fogyasztunk, mint ami egészséges lenne – és igaz ez a világ legnagyobb részére is. A húsfogyasztás elhagyása, vagy legalább is mérséklése óriási segítséget jelentene a klímaváltozás elleni harcban – egy friss kutatás ki is mutatta, pontosan mennyire.

Az Illinois-i Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a mezőgazdasági termeléssel mennyi szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid szabadul fel, az elemzésben közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emisszióját szimulálták. Az eredmények ugyan nem meglepők, de mindenképpen ijesztők: az állattenyésztéssel kétszer több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a fogyasztásra szánt növények termesztésével.

A szakértők megállapították, hogy 2007 és 2013 között a termeléssel évi 17 318 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz jött létre. Ez az emberiség okozta üvegházhatásúgáz-kibocsátás 35 százaléka, azaz elképesztő nagy része. Főleg akkor, ha belegondolunk, hogy ezen mennyire egyszerűen változtathat az emberiség, ha csak egy kicsit alkalmazkodik a klímabarát életmódhoz.

Az emberi fogyasztásra termesztett növények az élelmiszer-kibocsátás 29 százalékát okozták – állapította meg a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány, a többi kibocsátást pedig más olyan árucikkekhez kötötték, mint például a pamut vagy a gumi. Az elemzés nem tartalmazta a halászatból származó kibocsátásokat. Az élelmiszerhez köthető emisszió mintegy 57 százaléka az állati termékeknek tudható be, ide sorolták azon takarmánynövények előállítását is, amelyeket a haszonállatoknak adnak. A bonyolult számítás során a kutatók olyan faktorokkal is kalkuláltak, mint amilyen az élelmiszerek szállítása.

A kutatás vezetője, Atul Jain gyerekkora óta vegetáriánus, a célja az volt, hogy kiszámolja, milyen a szénlábnyoma az étkezési stílusának. Kiderült, hogy a húsok közül a marhahúsnak van a legnagyobb ára, már ami a klímát illeti: az élelmiszerhez kapcsolódó kibocsátás mintegy 25 százalékáért felelős, míg a rizstermesztés például 12 százalékkal a legrosszabb növényi opciónak felel meg. Ezek az eredmények elősegítették, hogy a nagy szarvasmarha-tenyésztő Dél-Amerikát és a rizstermesztő Délkelet-Ázsiát a szakértők az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátójává tegyék.

A kutatók aggodalmukat fejezték ki az iránt, hogy a közeljövőben az élelmiszer iránti kereslet csak növekedni fog, ez pedig azt hozza magával, hogy a kibocsátás is nagyobb lesz. Az átlagember azonban sokat tehet ezen a területen: érdemes átállni a növényalapú táplálkozásra, még akkor is, ha valaki nem akar teljesen vegetáriánus vagy vegán lenni. A húsok közül pedig érdemes a marhahúst fogyasztani legkevesebbet.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: Nature