Kutatók rájöttek, hogyan lehet 30 százalékkal csökkenteni egy épület fűtésszámláját – a megoldás szó szerint a zöldítés, ugyanis úgy érték el az eredményt, hogy növényekkel vonták be az egyik falat.

Sem az élő tető, sem az élő fal nem új találmány, mindegyiknek ismerjük számos előnyös tulajdonságát. Most először készült komolyabb kutatás azonban arról, hogy egy nem most épített, nem kifejezetten energiahatékony épület rezsiszámláját hogyan lehet csökkenteni egy utólag hozzáadott élőfal segítségével. Az eredmények nemcsak ebből a szempontból voltak biztatók – esztétikailag is emelték az épület színvonalát, amit nagyon sok régi épülettel meg lehetne tenni.

A Building and Environment tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen hatásai vannak annak, ha egy már álló épületet utólag filcszövetből készült, zsebekkel ellátott élőfallal szerelnek fel. A zsebek lehetővé teszik föld és növények elhelyezését a hozzáadott rétegen. A szóban forgó épület, amelyen a kutatók kipróbálták az új megoldást, a Plymouth Egyetem Fenntarthatósági Központja volt, amelyet az 1970-es évek előtt építettek. A kutatáshoz az épület egyik részét élő fal borította, a másikat nem.

Az épület mindegyik része (a növénnyel borított és a csupaszon maradt is) ugyanolyan magas és nyugati irányba néz. A kutatócsoport öt héten keresztül végzett méréseket, és megállapította, hogy az élő falas épületrész 31,4 százalékkal kevesebb hőt veszített, mint az a falterület, ahol nem volt növénytakaró, ráadásul egész nap stabilabb volt a hőmérséklete, vagyis kevesebb energiát igényelt a fűtése.

Statisztikák szerint az átlagos európai háztartások energiafelhasználásának majdnem háromnegyede a fűtésre megy el. Ezt követi a víz felfűtése, valamint a világítás és az egyéb elektromos eszközök. Magyarország épp csak lemaradt a dobogóról a fűtési energia terén: az EU-s átlagnál jóval többet használunk el erre. Az épületállományunk háromnegyede energetikailag elavult, a hazai lakóépületek fajlagos energiafogyasztása pedig a legmagasabbak között van Európában. Az ország az unió tagállamai közül a második legrosszabban teljesítő a fűtésmennyiség szempontjából, ez pedig azt mutatja, mennyire borzasztó állapotban vannak energetikailag itthon az ingatlanok. Az ilyen élőfalak bevezetésével legalább ideiglenesen lehetne csökkenteni a fűtés okozta energiafelhasználáson.

A kutatás egyébként egy nagyobb projekt része, amely nemcsak azt nézi, hogy egy élő fal mennyire képes szigetelni az épületeket, hanem azt is, hogy milyen egyéb előnyei lehetnek, például kihasználhatjuk-e az implementált talaj és a növények szénmegkötő képességét. Egy olyan fal, amely potenciálisan nemcsak csökkenti a kibocsátást, hanem ténylegesen eltávolítja a szén-dioxidot a légkörből – igazi 10/10-es megoldás lehetne.

„A növekvő városi népesség mellett a zöld infrastruktúra egy potenciális természetalapú megoldás, amely lehetőséget nyújt a klímaváltozás, a levegőszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére, miközben elősegíti az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági növekedést. Az élő falak jobb levegőminőséget, zajcsökkentést, valamint jobb egészséget és jó közérzetet kínálhatnak” – mondta dr. Thomas Murphy, a projekt egyik kutatója.