Hivatalosan is hatályba lépett az Európai Unió földgáz-vészhelyzeti terve (’Save Gas for a Safe Winter’), melynek értelmében a közösség 2022. augusztus 1-től 2023. március 31-ig, lényegében a fűtési szezon végéig 15 százalékkal – mintegy 60 milliárd köbméterrel – igyekszik visszafogni a gázfogyasztását az elmúlt öt év átlagához képest azért, hogy a vállalatok és háztartások gázfelhasználása akkor is biztosított legyen a hidegebb hónapokban is, ha esetleg a Kreml teljesen letekerné a gázcsapot. A cél drasztikusnak tűnik, és teljesítése valóban nem könnyű, de a közelmúltban is lehet példát találni olyan évre, amikor az Unió gázfogyasztása ehhez hasonló, sőt, ennél is nagyobb esést produkált.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtöki jelentése szerint a forró nyár és a gáz drágulása növelte a kőolajfelhasználást az energiatermelésben, ezért a szervezet megemelte éves olajkeresleti előrejelzését.

Fokozódik a feszültség az ENSZ klímacsúcsára készülve, mivel a fejlődő, a klímaváltozás miatt leginkább veszélyben lévő országok felpörgetik a követeléseket a fejlett országok felé, hogy fizessenek kompenzációt az éghajlatváltozás miatt a világ legszegényebb embereit ért veszteségekért, írja a Reuters. A téma már a tavalyi COP-on is középpontba került, ahogy a sérülékeny szigetországok igyekeztek felhívni a […]

A MOL átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat, hogy újraindulhasson az olajszállítás a Barátság vezetéken.

Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a hazai megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgálja. A növekedés forrásai főleg a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés voltak.

Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje szerint a Nyugat még mindig azzal küzd, hogy felfogja, mekkora kudarcot vallott: először abban, hogy elrettentse Oroszországot az ukrajnai inváziótól, majd abban, hogy az invázió után rákényszerítse Oroszországot az irányváltoztatásra.

Jelenleg három ilyen hivatalos terv létezik: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021 áprilisában frissítette a földgáz megelőzési cselekvési tervet és a vészhelyzeti tervet, 2022. január elején pedig elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet is.

Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása. Ennek következtében az európai következő havi termékárak közel 50€/MWh-val nőttek –derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi gázpiaci riportjából.

Az energia-átmenet index (ETI) az országok energiaátállásának előrehaladását méri fel a az energia-háromszög három dimenziójának – gazdasági fejlődés és növekedés, energiabiztonság és -hozzáférés, valamint környezeti fenntarthatóság tekintetében. Van mit tenni, a jelen körülmények “tökéletes vihart” okozva nehezítik a mindhárom szempont érvényesítését.