Putyin pekingi látogatása újra ráirányította a figyelmet az orosz–kínai stratégiai partnerségre, különösen az energetikai együttműködésre, a Szibéria Ereje–2 gázvezetékre, az LNG-projektekre és a globális energiapiaci átrendeződésre.
Egy új, nemzetközi kutatás rangsorolta a világ legnagyobb klíma- és levegőminőségi terhelést okozó repülőtereit. A lista élén Dubaj, London Heathrow és Los Angeles áll, de a tíz legszennyezőbb légikikötő között három európai repülőtér is szerepel.
A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros szinte teljes blokádja a globális kőolajpiac egyik legsúlyosabb kínálati sokkját idézte elő. A Saudi Aramco energiavállalat vezetése szerint a piac hetente mintegy 100 millió hordónyi kőolaj kínálati veszteséggel szembesül, miközben összességében már közel 1 milliárd hordónyi kiesés történt.
A Hormuzi-szoros körüli amerikai–iráni feszültség már nemcsak az energiapiacokat, hanem a világgazdaságot és az autóipart is átalakítja: dráguló szállítás, akadozó ellátási láncok, növekvő nyersanyagköltségek és romló piaci kilátások rajzolódnak ki 2026–2027-re.
A Copernicus friss jelentése szerint Európa egyszerre a leggyorsabban melegedő kontinens és a klímaváltozás egyik leginkább veszélyeztetett térsége.A Copernicus friss jelentése szerint Európa egyszerre a leggyorsabban melegedő kontinens és a klímaváltozás egyik leginkább veszélyeztetett térség
A közel-keleti válság újra megmutatta: Európa számára a megújuló energia lehet a legolcsóbb menekülőút a drága importgáztól.
A 2022-es és a jelenleg a Közel-Kelet kapcsán kibontakozó európai energiaválság valóban rávilágított arra, hogy a fosszilis alapú energiarendszer strukturális sebezhetősége nem csupán gazdasági, hanem politikai és biztonságpolitikai kockázatokat is hordoz. De vajon az EU jó megoldást választott a megújulókra történő átállással?
A Positive Money Europe adatai szerint 2023 és 2025 között átlagosan 24 százalékkal estek a nagykereskedelmi árak több országban. A megújulók közben Európa gázfüggőségét is érezhetően csökkentették.
Magyar Péter 20-án jelentette be a leendő Tisza-kormány hét miniszterének nevét. A névsor egyik legnagyobb figyelmet kiváltó szereplője Kapitány István, aki a tervek szerint a gazdasági és energetikai tárcát fogja vezetni. A döntés nem előzmények nélküli: a Tisza Párt már tavaly ősszel megkezdte vele az egyeztetéseket, majd Magyar Péter idén januárban jelentette be, hogy Kapitány lesz a párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.
