Az Európai Unió 2030-ra ugyanolyan függővé válhat Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint amilyen függőségben volt Oroszországtól az ukrajnai háború előtt, hacsak nem hoz szigorú intézkedéseket – áll egy, az uniós vezetők számára készített dokumentumban.

Polarizálódó világunkban a nagyhatalmi szembenállások széles palettáját láthatjuk a Közel-Kelettől Afrikáig, Európától Ázsiáig, de vannak más, kevésbé szem előtt lévő földrajzi egységek, melyekért szintén intenzív harcok folynak.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója szerint a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz és a szén iránti kereslet 2030 előtt minden idők legmagasabb szintjét fogja elérni.

A fosszilis energiahordozók elterjedtsége miatt igencsak kis szerep jut ma a drágább előállítású hidrogénenergiának, ennek ellenére az Európai Unió, az USA, Kína és Oroszország is egyre nagyobb hangsúlyt fektet energiastratégiájában a hidrogénre.

A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. És ennek az időjárási eseménynek a legnagyobb hatásait valószínűleg csak jövőre fogjuk látni. Mire számíthatunk tehát?

Az elmúlt hónapok adatait tekintve az Európai Unió rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt a szankciókkal sújtott Oroszországból.

A fosszilis tüzelőanyagok az idei év első felében az EU áramtermelésének mindössze 33%-át adták, ami az 1990-ig visszamenőleg feljegyzett adatok alapján a legalacsonyabb arány.

A konténerszállítók az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében metanolüzemű hajókat rendelnek, de az iparág vezetői szerint évekbe telik, amíg a megújuló metanoltermelés kielégíti a keresletet, és a költségek csökkennek.

Felkészül Törökország? Az európai kontinens egyedülálló gazdasági és energetikai nehézségekkel kell szembe nézzen az ukrajnai háború kitörése óta.