A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra való átállás akár 12 milliárd dollárt (10,2 milliárd fontot) takaríthat meg a világnak 2050-re – állítja egy Oxfordi Egyetemen készült tanulmány. A jelentés szerint téves és pesszimista azt állítani, hogy a tisztább energiaforrások felé történő gyors elmozdulás költséges.

John Kerry, az amerikai elnök klímaváltozási küldöttje óva inti az országokat attól, hogy hosszú távon az afrikai földgázra hagyatkozzanak. John Kerry amerikai klímaváltozási küldött szerint a földgáz alapvetően jelenleg jó dolog lehet, átmenetet biztosíthat a szén és az olaj, illetve a megújulók között. Csakhogy hosszú távon, leginkább 2030 után zsákutcát jelenthet, ekkor ugyanis a földgázból […]

Németország meg akarja védeni az ország kőolaj-ellátását, mivel a december 5-én életbe lépő uniós embargó szerint nem akar több nyersolajat importálni Oroszországból. Volt már hasonló lépés év elején, akkor Oroszország és Európa legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatok jelentősen megromlottak. Kérdés, hogy mi lesz Oroszország mostani válasza.

A fő probléma az az, hogy Európában komoly gázhiány van, és erre a gázimport árát korlátozó intézkedések nem nyújtanak megoldást. A norvég hosszú távú ellátást illetően pedig még akkor is maradnak kérdések, ha Norvégia valóban átveszi Oroszország helyét Európa fő vezetékes gázszállítójaként. A közeljövőben Oslo arról tárgyal az európai partnerekkel, hogy milyen lehetséges módon lehet megfékezni a jelenlegi energiaválságot – úgy, hogy a piac átrendezése a jövőbeli energiaellátást ne veszélyeztesse.

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók gyorsan megérkeztek Ukrajna lerohanása után, az európai ellátási helyzet pedig azóta is csak eszkalálódik. Ahogy az Európába irányuló gázszállítások már bizonytalanná váltak, úgy a szankciós nyomás erősödésével egyre valószínűbbnek tűnnek az olajellátás zavarai is.

Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább.

Az európai energiaköltségek épp az egekbe szöknek, a földgáz és a villamos energia ára rekordmagas, az üzemanyagoké pedig alig jobb – mindez még az orosz olajjal és termékekkel szembeni szigorúbb szankciók életbe lépése előtt is igaz. Ez a gyilkos kombó egyszerre hajtja az inflációt és veti vissza a gazdasági aktivitást is. Európa energiaellátásában ma tehát nincs életképes megoldás, vagyis a kereslet rombolása lehet az egyetlen járható út.

Az Egyesült Királyságban élők milliói készülnek fel a következő nehéz hónapokra, miközben már így is rekord áremelkedés tapasztalható meg. Viszont a válság nem csak az országra jellemző. Tavaly ősz óta Európa-szerte megugrottak az árak a kereslet megugrása miatt, mivel az országok feloldották a járványügyi korlátozásokat – áll a CNN elemzésében.

A történészek majd a jövőben valamikor “a pokol télje”-ként fogják emlegetni ezt a 2022 decemberétől 2023 áprilisáig tartó időszakot, de nem csak Európában. Az energiarendszer már most is a végsőkig ki van feszítve, és minden körülményt egybevetve, gyakorlatilag küszöbön áll a katasztrófa – írja vészjósló elemzésében Philip Verleger közgazdász.