„A villamosenergia-rendszer olyan, mint egy nagy kád. Van kismillió lefolyó alul, amiket néha bedugnak, néha kihúznak, és néhány nagyobb, illetve több kisebb csap, amelyekből különböző intenzitással folyik a víz. A rendszerirányító (a Mavir) feladata pedig az, hogy ebben a kádban mindig ugyanannyi víz legyen” – így foglalta össze ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója egy találó hasonlattal, hogyan működik a hazai villamosenergia-rendszer.

Az elektromos autózás előtt álló fényes jövőre sok bizonyíték van, az egyik legújabb, hogy már a kiskereskedelmi multik is meglovagolnák a technológiát. Most a német Aldi látta meg az üzletet az e-mobilitásban.

A jelenlegi évtizedben, vagyis 2010 és 2020 között körülbelül hatodára csökken a napenergia villamosenergia-termelési költsége, 2030-ra pedig közel nullára eshet Sam Arie, az UBS bank elemzőjének Financial Timesban ismertetett elemzése szerint. 

Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők, s mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?

Új módi, hogy amikor egy szektort környezetbarátabbá akar tenni egy világcég, az új technológiákat felfedezendő versenyt hirdet a startupok között. Jót tesz az ilyesmi a versenyt meghirdető világvállalatnak. Ilyen húzáshoz folyamodott a Cargill agrármulti.