Az ENSZ jelentése szerint világszerte közel 50 ezer nagy gát veszítheti el tárolókapacitásának több mint egynegyedét 2050-re az üledékképződés miatt, ami jelentősen ronthatja a globális víz- és energiabiztonságot.

India, Franciaország és az Egyesült Arab Emírségek szombaton háromoldalú kezdeményezésről állapodott meg, amelynek célja a napenergia- és nukleáris energiaforrásokra összpontosító energiaprojektek megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség védelme, különösen az Indiai-óceán térségében.

Az önkéntes szén-dioxid-piac gyorsan növekszik, és ez a tempó a közelmúltban sokkal súlyosabb ellenőrzéseket eredményezett. A 2021-ben mintegy 2 milliárd dollár értékű ágazat az iparág megfigyelőinek előrejelzése szerint 2030-ra akár 40 milliárd dollárra is duzzadhat. A Guardian napilap nemrégiben megjelent cikkében azonban tudományos tanulmányokat idéz, amelyek szerint a Verra vezető önkéntes szén-dioxid-kibocsátási hiteleket tanúsító szolgáltató által ellenőrzött szén-dioxid-kerülési projektek akár 95%-a nem kínál valós kibocsátáscsökkentést, különösen az erdőirtásokhoz kapcsolódó projektek esetében. Ez potenciálisan nagy problémát jelent az európai olajipari nagyvállalatok számára, amelyek az 1-3-as kibocsátási célok eléréséhez nagymértékben az önkéntes szén-dioxid-piacokra kívánnak támaszkodni.

Az e-üzemanyagok mint a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének potenciális eszközei, kereskedelmi érdeklődést – és kíváncsiságot – váltanak ki. A szintetikus üzemanyagként is ismert e-üzemanyagok kémiailag azonosak a fosszilis tüzelőanyagokból előállított hasonló olajtermékekkel, és kipufogógáz-kibocsátásuk is hasonló. Az e-üzemanyagok gyártói mégis szén-dioxid-semlegességet, sőt negatív szén-dioxid-kibocsátást ígérnek, mivel az előállítási folyamat során CO2-t kell felhasználni, ami ösztönzőleg hat arra, hogy a szén-dioxidot felfogják és eltávolítsák a légkörből. Ennek eredményeképpen az e-üzemanyagok kipufogógáz-kibocsátását ellensúlyozná a gyártás elősegítése érdekében eltávolított kibocsátás, így az életciklusra vetítve nem keletkezne új szén-dioxid-kibocsátás – állítják a támogatók.

Egy új tanulmány szerint Németország a korábban véltnél csaknem háromszor több szén-dioxid-kibocsátást takaríthatna meg az autópályákon bevezetett sebességkorlátozással, ami növeli a nyomást Berlinre, hogy fontolja meg újra a politikailag érzékeny kérdést.

Egy csúcstechnológiás tejgazdaság állati ürülékből és szilázsból származó biogázt alakít át elektromos árammá, mivel önellátóvá kíván válni egy olyan időszakban, amikor a magas energiaárak veszélyt jelentenek a támogatásoktól függő mezőgazdasági ágazatra.

A városok és országok világszerte egyre nagyobb számban fektetnek be az elektromos járművek töltésébe és a kibocsátásmentes közlekedésbe. Egy város azonban mindenkit megelőz az elektromos tömegközlekedés frontján. A norvégiai Oslo bejelentette, hogy közlekedési rendszere 2023 végére teljesen elektromos lesz.

Talán nem meglepő, hogy a nagy olajvállalatoknak nem sikerülnek a klímasemleges célok. A BP zöld beruházásai, amelyekkel a cég megpróbálja zöldíteni a nevét, a jelenlegi energiatermelési és befektetési magatartás csak kis részét teszik ki. A többit továbbra is nagy profitot biztosító olaj- és gázipari részesedései célozzák.

Rengeteg kritika éri a német energiapolitikát, az ország az atomerőművek bezárása és az orosz-ukrán háború miatt kénytelen vissza-visszanyúlni a szénalapú energiatermeléshez. A környezetvédők most egy, lignitbánya-bővítés miatt eldózerolandó falut próbáltak megvédeni, sikertelenül.