A közelmúltban a Kopernikusz program európai éghajlat állapotáról, 2022-re szóló jelentése egy egyre melegebb, szárazabb és naposabb kontinens képét festette elénk. Miért alakul ez így? És milyen következményekkel jár ez az egészségünkre nézve?

A Wonderwoods Stefano Boeri olasz építész legújabb zöld toronyházterve Hollandiában. A projekt egy körtefával és egy ribizlibokorral kezdődött – ezek az elsők, melyek a 300 fa és 10 000 növény közül helyet kapnak itt.

Az UNEP bejelentette legújabb környezetvédelmi programtervét, amely a műanyagszennyezés csökkentésére koncentrál.

Az előrejelzések szerint az El Niño 2023-ban tér vissza. Mit jelent a jelenség a szélsőséges időjárás és a globális felmelegedés szempontjából?

Emmanuel Macron francia elnök úgy véli, hogy a 27 tagú blokk már eddig is többet tett a kibocsátás csökkentése érdekében, mint más nagy gazdaságok. Igaz ez?

A Meteorológiai Világszervezet szerint a hőt csapdába ejtő üvegházhatású gázok és az El Niño hatására a világ éghajlata egyre távolabb kerülhet a megszokottól. A globális hőmérséklet a következő öt évben valószínűleg rekordszintre emelkedik – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

A technológia már népszerű az ázsiai országokban, ahol a szabad földterület kevés és drága, de most a világ más részein is kezd elterjedni. A villamosenergia-termelés hatalmas földterületeket emészt fel, és gyakran hatalmas mennyiségű klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátást generál. De mi lenne, ha erre nem lenne szükség?

Jelentős magasságukkal és lendületes lapátjaikkal a szélturbinák talán a leglátványosabb jelei a világ fenntarthatóbb jövő felé való elmozdulásának. Az elmúlt néhány évben az ágazat nagy szereplői hatalmas új turbinákat fejlesztettek ki, és úgy tűnik, hogy a szuperméretű szárazföldi és tengeri szerkezetek korszaka már tényleg az ajtón kopogtat.

A kormányok és az energiavállalatok nyomás alatt állnak, hogy az olajról és a gázról a tiszta energiára térjenek át. Mi a helyzet a szél háza táján?