Az Európai Bizottság felülvizsgálja az uniós transzeurópai energiainfrastruktúráról szóló jogszabályt, hogy felgyorsítsa a villamosenergia-hálózat fejlesztését, valamint az infrastruktúra-, tárolási és megújulóenergia-beruházások engedélyezését.

Hét uniós ország – köztük Németország, Magyarország és Olaszország – hivatalosan kérte az Európai Bizottságtól, hogy törölje el a 2035 utáni benzin- és dízelautó-tilalmat. A politikai és iparági nyomás miatt a Bizottság várhatóan elhalasztja a szabály felülvizsgálatát.

Norvégia 2029-ig elhalasztja a mélytengeri bányászati engedélyek kiadását, miután a kormány több baloldali és zöld párttal kötött megállapodást a költségvetés elfogadásáért. A döntés óriási fordulat, hiszen az ország tavaly még elsőként engedélyezte volna a vitatott technológia bevezetését az Északi-sarkvidéken, a kritikus ásványok kitermelése érdekében. Környezetvédők szerint a halasztás „a koporsó szöge” lehet az iparág számára, mivel a mélytengeri bányászat visszafordíthatatlan károkat okozhat az óceáni ökoszisztémáknak. A kormány ugyanakkor hangsúlyozza: ez csupán halasztás, nem végleges tiltás.

Az Európai Bizottság várhatóan decemberben jelenti be egy új, megfizethető kis elektromos autókra vonatkozó járműkategória létrehozását. A lépés célja az európai piac újraélesztése és a növekvő kínai konkurencia elleni küzdelem, lehetővé téve az uniós gyártóknak, hogy 15 000 és 20 000 euró közötti áron kínáljanak városi elektromos autókat.

Hónapokig tartó politikai patthelyzet után az EU tagállamainak környezetvédelmi miniszterei elfogadták az uniós klímatörvény felülvizsgálatát, amely jelentős rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy 2040-ig 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását.

2025 júniusában módosult az energiahatékonysági törvény, amely jelentősen növelte az energiakereskedők megtakarítási kötelezettségét. Az új előírások – köztük a HEM-piac nyitása és a lakossági kvóták – közvetve a vállalatokat és a felhasználókat is érintik. Dr. Szabó Gergely Gábor energetikai szakjogász szerint a változások egyszerre jelentenek kockázatot és lehetőséget az energiahatékonysági beruházások számára.

A zöld célok és a versenyképesség nem kizárják, hanem kiegészítik egymást – de csak akkor, ha reális lépésekkel haladunk a fenntarthatóság felé.

A Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius figyelmeztetett: az EU 2035-ös belsőégésű motor tiltása gazdasági veszélyt jelenthet, és összeomlaszthatja az autópiacot. Szerinte ösztönzőkkel kellene elősegíteni az elektromos átállást, nem drasztikus tiltásokkal.

Az Európai Unió „jó úton halad” a 2030-as klímacélok elérésében – jelentette be május 28-án, szerdán az Európai Bizottság.