Annak ellenére, hogy Ausztria támaszkodik jelenleg leginkább az orosz gázra az Európai Unió országai közül, mégis azt fontolgatja, hogy záros határidőn belül kizárja azt energiakosarából.
Az 1980-as évektől kezdve az európai autógyártók folyamatosan hódították meg Kínát, milliós eladásokat produkálva, gyenge helyi konkurencia mellett. Most azonban meg kell védeniük otthonukat a félelmetes kínai elektromos járművek támadásától.
A Biden-kormány szerint a helyi munkahelyek védelmét szolgálják a Kínából az Egyesült Államokba irányuló importra – többek között az elektromos járművekre – kivetett új, szigorú vámok, amelyek augusztus 1-jén lépnek életbe.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei, köztük Oroszország, közös OPEC+ néven június 2-án találkoznak, hogy megvitassák közös olajkitermelési politikájukat.
A Kreml tulajdonában lévő, egykor Oroszország legnyereségesebb vállalatának számító Gazpromnak hosszú ideig tartó gyenge teljesítményű időszak elé nézhet, mivel az európai gázeladások kiesését a belföldi piac és a kínai export segítségével igyekszik pótolni.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma novemberig feloldotta a szankciókat bizonyos nagy orosz pénzintézetekkel szemben.
Szaúd-Arábia és szövetségesei az OPEC+-ban valószínűleg további három hónapig változatlanul hagyják az olajkitermelést, amikor a miniszterek június 1-jén felülvizsgálják annak elosztását.
Idén immár ötödik alkalommal rendezték meg a Budapest LNG Summit-ot, a régió vezető gázkonferenciáját, ahol több mint 30 előadó és 20 ország szakértői vitatták meg, hogy milyen jövő vár a földgázpiacra, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a különböző iparági szereplőknek és a közép-kelet európai régiónak, és hogy milyen szerepe lesz a gáznak és az LNG-nek az energiabiztonság megteremtésében.
A magyar kormány április 5-én jóváhagyta, hogy 140 millió euró (kb. 55 milliárd forint) értékben hozzájáruljon infrastrukturális és energetikai projektek finanszírozásához a boszniai Szerb Autonóm Köztársaságban – közölte a régió kormánya.