Paks városa újabb virágzás előtt áll a helyiek szerint. Már cirill betűkkel is megtalálhatóak egy paksi ingatlanirodában a hirdetett ingatlanok, mivel orosz rohamra számítanak a szakértők. Egy paksi ékszerész is pozitívan látja jövőt, sőt a paksi Halászcsárda már oroszra is lefordította étlapját, miután a Roszatom első munkatársai megérkeztek a városba. Amikor az első blokkok megépültek Pakson, még az 1982-es indulást megelőzően, hatalmas fejlődésen esett át a város. Kulturális központ és színház is épült. Egyes becslések szerint 10 000 új munkavállaló jelenhet meg a családjával a városban, miután elkészül az új bővítés.
Érdekes szembenállás, hogy míg a gazdag nyugat-európai országok, mint Német- és Franciaország a jelentős költségek és biztonsági kockázatok miatt egyre idegenkednek az atomenergiától, addig Kelet-Európa bővítené nukleáris termelőkapacitásait, csak épp különböző hátráltató tényezők miatt nem nagyon képes rá. A régióban a szovjetek által épített erőművek már a működési időtartamuk végéhez közelednek, Kelet-Európa energiaigénye egyre csak nő, míg egyre nagyobb a nyomás a gazdaság dekarbonizációja felé, azaz az üvegházhatás csökkentésének irányába. Magyarország mellett a csehek, szlovákok, románok, szlovének is az atomerőműveik bővítésében, vagy felújításában gondolkodnak. Bulgária és Lengyelország pedig vadiúj erőműveket szeretne építeni.
Azonban a növekvő építési költségek, és az Európai Unió által támasztott szigorú követelmények jelentős akadályt állítanak a régiós projektek elé, melyek következtében az új blokkok üzembehelyezésére a legtöbb esetben legalább egy évtizedet még várni kell. Egy új reaktor építése nagyságrendileg 15 milliárd euróba kerül. Londoni energiapiaci elemzők szerint a jelenlegi esélyek alapján piaci viszonyok között nem lesz életképes az atomenergia, várhatóan költségvetési támogatásra fog szorulni a technológia a jövőben.
A régióban Szlovákiában készülhet el legelőször egy új blokk, mely várhatóan jövőre kezdheti meg termelését. Azonban a szlovák projektben is rengeteg csúszás volt tapasztalható. Bulgáriában a finanszírozás problematikája miatt nem sikerült egy újabb blokkot építeni Belene városában. A bolgár kommunizmus bukása után merült fel először az erőmű bővítésének kérdése, akkor azonban a költségek az ország akkori GDP-jének a negyedét tették volna ki. A széntüzelést favorizáló Lengyelországban a tervek szerint 2033-ban kezdheti meg az első atomerőmű a működését, amennyiben hamarosan találnak finanszírozási forrást a projektre.
Már 5 év telt el, hogy a magyar kormány megyegyezett a Roszatommal az új blokkok építése kapcsán, azonban még mindig nincs pontos kezdő dátum meghatározva a munka zömét illetően. Jó hír, hogy Paks 2 nem szenved finanszírozási nehézségekkel. Az oroszok szolgáltatják a szükséges források 80%-át egy 10 milliárd eurós hitelkeret segítségével. Azonban nagyon telik az idő, csupán az majd két évig tartott, amíg az EU áldását adta az projektre. A kivitelezés csúszásban van, a magyar kormány a Roszatomot vádolja, hogy nem sikerült időben beküldeniük a szükséges terveket. Egy biztosra vehető, hogy az új blokkok az eredetileg tervezett határidőre, 2026-ra nem fognak tudni termelésbe állni. A magyar kormány tárgyalásokat folytat Moszkvával, annak érdekében, hogy a hitelvisszafizetés határidejét az üzembeállás kezdetéhez igazítsák. A Roszatom a késés miatt az Európai Unió nehézkes folyamatait hibáztatja. Jelenleg a szükséges 6000 darab engedélyből csupán még 300 áll rendelkezésre.
Címlapkép forrása: Paksi Atomerőmű
NRGreport
